Megjelent: 13 éve

Külföldre mennek az orvosok

Kilenc középkorú háziorvos kezdte meg itthon a svéd nyelv tanulását, hogy hét hónap múlva az északi országban folytassa a praktizálást - mondta lapunknak Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára. Az orvosok lapjában újabb hirdetést adtak föl a svédek radiológusok és patológusok toborzására. Hazánk 2004. májusi uniós csatlakozása óta 1850 szakorvos kapott megfelelési igazolást a külföldi elhelyezkedéshez, 88 százalékuk középkorú szakorvos, többségük Svédországban, Norvégiában, Németországban és Angliában helyezkedett el

Az elvándorlás egyik oka a magasabb jövedelem, de egyre többen jelölik meg az orvosi szakma lebecsülését, illetve a hazainál jobb munkahelyi környezetet. Angliában például egy orvos 1,5-2 millió forintnyi nettó bért keres havonta, a svédeknél ez 850 ezer forint. (Nálunk egy kezdő szakorvos alapbére bruttó 138 ezer forint.) Ám mégis szívesebben mennek a skandinávokhoz, hiszen ott letelepedési hozzájárulást, tetemes családi pótlékot, a gyermekek ingyenes iskoláztatását biztosítják számukra.

A fiatal rezidens orvosok szövetsége pár hónapja felmérést végzett, amelyből az derült ki, hogy a szakvizsgát megszerezve 65 százalékuk külföldön kíván elhelyezkedni. Ez az állam által befektetett oktatási költségek elvesztése mellett azért nagy gond, mert a hazai orvoskar elöregedett, például a 6000 háziorvos harmada nyugdíjkorhatáron túl dolgozik. A Magyar Kórházszövetség tavalyi felmérése pedig azt mutatja, hogy 2500 szakorvos hiányzik a kórházakból. S ma már nem csupán a röntgenes, a labororvos és a patológus kevés, de sok helyen hiány van szemészből, bőrgyógyászból, traumatológusból, sőt csaknem valamennyi orvosi szakma művelőjéből.

Varga Ferenc elnök szerint a vasárnaptól megváltozott ügyeleti rendszer felerősíti az orvoshiányt, hiszen heti 48 óra munkavégzésre kötelezhető a doktor, a további 24 órát önként vállalhatja. Ám ez utóbbiért - a kamara által javasolt 150 százalék helyett - az alapbérnek csupán 70-90 százaléka jár. Így félő, hogy inkább máshol vállalnak munkát, bár egyesek szerint az elbocsátástól való félelem kényszerpályára tereli a munkahelyükhöz ragaszkodókat.

A kórházi kapacitáscsökkentés után becsülten 1500 orvos vált fölöslegessé, ám idehaza - aki külföldre nem tud, nem akar menni - nehéz elhelyezkedniük. Kicsi az érdeklődés az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által kiírt 500 millió forintos mobilitás program iránt is, amelyet a csoportos létszámleépítésnél vehetnek igénybe. Májusig a 163 kórház közül csak harminc hajtotta végre a kapacitásszűkítésből fakadó elbocsátást, a legtöbben kivártak. Ennek elsődleges oka, hogy az elhelyezkedés az egész családot érinti, s a 3-12 havi fizetésnek megfelelő mobilitási támogatásból nehéz újrakezdeni. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint jó lenne, ha nemcsak a munka nélkül maradt orvost, hanem a családját is kezelné a program, hiszen 20-30 év után nem egyszerű más településre költözni. Tudja ezt a szaktárca is, ezért kedvezményes hitelkonstrukciókról tárgyal különféle bankokkal. Kovács Attila egészségügyi államtitkár szerint szükség van a doktorok átképzésére is, hiszen nem biztos, hogy a kereslet harmonizál a kínálattal.

Előnyösebb a külföldiek képzése

Öt év múlva a medikusok fele külföldi lesz, hiszen amíg az állam évi 1,2 millió forintot fizet egy orvostanhallgatóért az egyetemeknek, az itt tanuló külföldiek évi tandíja 11 ezer euró (2,75 millió forint, így ez utóbbiak képzése előnyösebb a számukra - mondta Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora. Évente ezren végeznek a négy hazai egyetemen, ennél lényegesen több a nyugdíjazás és külföldi munkavállalás.

A közeljövő betegellátása érdekében követni kellene a külföldi példákat, hiszen az ötmillió lakosú Dániában 1230, az 5,7 milliós Finnországban 630 orvosi diplomát adnak ki évente.

( Világgazdaság )

  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
  • 2020.02.20recruiTECH Idén minden eddiginél erősebb programmal, számos külföldi (IRL, UK, PL) és hazai előadóval indítjuk útjára a recruiTECH, 2020.02.20-i eseményünket! Várjuk szeretettel a toborzási szakma színe-javát, és mindenkit, aki felelősséget érez a tehetségek megtalálásában. Részletek Jegyek
  • 2020.03.31Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
7000 új munkahely, darabja 16 millió forintért

2019-ben a kormány összesen 105,3 milliárd forint támogatást ítélt oda munkahely teremtésre. A támogatott cégek összesen 6686 új munkahely... Teljes cikk

Csökkent decemberben az álláskeresők száma éves szinten

Az álláskeresők száma 2019. decemberében 2,9 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest; a Nemzeti Foglalkoztatási... Teljes cikk

Megkéselt két rendőrt egy őrizetes Pest megyében

Megsebesített egy késsel két rendőrt egy bűnügyi felügyelet alatt álló férfi Erdőkertesen - adta hírül a Pest megyei község polgármestere... Teljes cikk

Kapcsolódó hírek