Külföldre mennek az orvosok

Az elvándorlás egyik oka a magasabb jövedelem, de egyre többen jelölik meg az orvosi szakma lebecsülését, illetve a hazainál jobb munkahelyi környezetet. Angliában például egy orvos 1,5-2 millió forintnyi nettó bért keres havonta, a svédeknél ez 850 ezer forint. (Nálunk egy kezdő szakorvos alapbére bruttó 138 ezer forint.) Ám mégis szívesebben mennek a skandinávokhoz, hiszen ott letelepedési hozzájárulást, tetemes családi pótlékot, a gyermekek ingyenes iskoláztatását biztosítják számukra.

A fiatal rezidens orvosok szövetsége pár hónapja felmérést végzett, amelyből az derült ki, hogy a szakvizsgát megszerezve 65 százalékuk külföldön kíván elhelyezkedni. Ez az állam által befektetett oktatási költségek elvesztése mellett azért nagy gond, mert a hazai orvoskar elöregedett, például a 6000 háziorvos harmada nyugdíjkorhatáron túl dolgozik. A Magyar Kórházszövetség tavalyi felmérése pedig azt mutatja, hogy 2500 szakorvos hiányzik a kórházakból. S ma már nem csupán a röntgenes, a labororvos és a patológus kevés, de sok helyen hiány van szemészből, bőrgyógyászból, traumatológusból, sőt csaknem valamennyi orvosi szakma művelőjéből.

Varga Ferenc elnök szerint a vasárnaptól megváltozott ügyeleti rendszer felerősíti az orvoshiányt, hiszen heti 48 óra munkavégzésre kötelezhető a doktor, a további 24 órát önként vállalhatja. Ám ez utóbbiért - a kamara által javasolt 150 százalék helyett - az alapbérnek csupán 70-90 százaléka jár. Így félő, hogy inkább máshol vállalnak munkát, bár egyesek szerint az elbocsátástól való félelem kényszerpályára tereli a munkahelyükhöz ragaszkodókat.

A kórházi kapacitáscsökkentés után becsülten 1500 orvos vált fölöslegessé, ám idehaza - aki külföldre nem tud, nem akar menni - nehéz elhelyezkedniük. Kicsi az érdeklődés az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által kiírt 500 millió forintos mobilitás program iránt is, amelyet a csoportos létszámleépítésnél vehetnek igénybe. Májusig a 163 kórház közül csak harminc hajtotta végre a kapacitásszűkítésből fakadó elbocsátást, a legtöbben kivártak. Ennek elsődleges oka, hogy az elhelyezkedés az egész családot érinti, s a 3-12 havi fizetésnek megfelelő mobilitási támogatásból nehéz újrakezdeni. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint jó lenne, ha nemcsak a munka nélkül maradt orvost, hanem a családját is kezelné a program, hiszen 20-30 év után nem egyszerű más településre költözni. Tudja ezt a szaktárca is, ezért kedvezményes hitelkonstrukciókról tárgyal különféle bankokkal. Kovács Attila egészségügyi államtitkár szerint szükség van a doktorok átképzésére is, hiszen nem biztos, hogy a kereslet harmonizál a kínálattal.

Előnyösebb a külföldiek képzése

Öt év múlva a medikusok fele külföldi lesz, hiszen amíg az állam évi 1,2 millió forintot fizet egy orvostanhallgatóért az egyetemeknek, az itt tanuló külföldiek évi tandíja 11 ezer euró (2,75 millió forint, így ez utóbbiak képzése előnyösebb a számukra - mondta Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora. Évente ezren végeznek a négy hazai egyetemen, ennél lényegesen több a nyugdíjazás és külföldi munkavállalás.

A közeljövő betegellátása érdekében követni kellene a külföldi példákat, hiszen az ötmillió lakosú Dániában 1230, az 5,7 milliós Finnországban 630 orvosi diplomát adnak ki évente.

( Világgazdaság )