LESZ: a Budapest Airport megszakította a tárgyalásokat

A LESZ és az RDSZSZ közleménye szerint megdöbbenéssel értesült a munkaadótól a tegnapi egyeztetésen, hogy a menedzsment nem folytatja a tárgyalásokat - bár a Munka törvénykönyve erre sztrájkhelyzetben kötelezné. Tárgyalás helyett a menedzsment egy 15 nap múlva kezdődő, hét napos "konzultáció" keretei között szeretné véglegesen lezárni a kérdéseket. A szakszervezetek szerint a döntés mögött az a felismerés húzódhat, hogy a cégvezetés rövidlátó, diktátumokban fogalmazó tárgyalási stratégiája mára megbukott. A tárgyalások váratlan megszakítása után a cégvezetés álláspontja, eljárása védhetetlenné vált.

Az érdekképviseletek álláspontja szerint:

1. A cégvezetés szembekerült dolgozóival

A kollektív szerződés egyoldalú felmondása, a dolgozók rendszeres túlfoglalkoztatása, a kötelezővé tett túlórák, az elégtelen létszámhelyzet és a megfélemlítések nyomán robbant ki decemberben a munkabeszüntetés. Azóta a menedzsment lépései, a szakszervezetek nyílt sértegetése, a tárgyalások halogatása, a folyamatos vissza-visszalépések, az egymást érő kiszervezések csak tovább mélyítették az ellenérzéseket.

2. A cégvezetés szembekerült a törvényekkel

Nem csak a sztrájktörők alkalmazása, a dolgozók fűtetlen, használaton kívüli helyiségekbe zsúfolása volt illegális decemberben - egyéb jogi visszásságok is felmerültek. Így jogellenes az is, hogy a munkaadó több mint egy hónappal a szakszervezetek hivatalos kérése óta sem volt hajlandó az idei bérekről tárgyalásokat kezdeni. A sztrájk kapcsán négy szakszervezeti tisztségviselőnek mondtak fel vagy indítottak fegyelmi eljárást - ez szintén törvénytelen. Légiközlekedés biztonságának veszélyeztetése gyanújával nyomoz a rendőrség, és az európai polgári légiközlekedési hatóság is vizsgálatot kezd a reptéren.

3. A cégvezetés szembekerült saját középvezetőivel

A tárgyalások során a cég középvezetőinek is módja nyílt a szakszervezetekkel közös munkacsoportokban véleményezni a menedzsment kezdeti ultimátumát, a pótlékok csökkentésére és a műszakok, a munkaidő hátrányos átalakítására vonatkozó terveket. Itt egyértelműen kiderült, a napi problémákat és feladatokat ismerő középvezetők egyetértenek a dolgozókkal: az ultimátum nem csak jelentős bércsökkenést jelentene, de a reptér üzemetetésének biztonságát is veszélybe sodorná. Ez a koncepció ugyanis olyan hatékonyságot vár el, ami egy futószalagon termelő gyárban is szokatlan, és ami mellett már egy influenzajárvány idején is megbénulhat a reptér.

4. A cégvezetés szembekerült a józan ésszel

A menedzsment mostani döntése olyan helyzetben született, amikor a felek az álláspontokat kezdetben elválasztó mérföldes távolságot maguk mögött hagyták és végre érdemi kérdésekről, előremutató vitát folytattak. Egy ilyen helyzetben megszakítani a tárgyalásokat csak azt jelentheti, hogy a cégvezetés nem is törekszik a megegyezésre: valójában a szakszervezetek, a dolgozói érdekképviselet végleges meggyengítése, megtörése a célja.