Ma dönt a Ház a korhatár előtti nyugdíjról: csak az 57 év alattiaknak kell félniük?

Lázár János és Balsai István fideszes képviselők pénteken terjesztették az Országgyűlés elé alkotmánymódosítási javaslatukat, amely rögzítené: nyugdíjat az kaphat, aki betöltötte az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor törvény rendelkezhet arról, hogy a korhatárt még el nem érők is részesülhessenek nyugdíjban. A javaslat indoklása arra utal, hogy ez például a nők 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulására vonatkozhat.

A módosítás szerint "az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető".

Lázár: az életerős rendvédelmi dolgozókra vonatkozik a javaslat

A Fidesz frakcióvezetője hétfőn napirend előtti felszólalásában bejelentette: az elmúlt években nyugdíjba vonult, ám az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő, 57 év alatti rendőrökre, tűzoltókra, vám- és pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkozik a korhatár előtti nyugdíjak felülvizsgálatára lehetőséget adó alkotmánymódosítás. A politikus szerint a kormánynak meg kell szüntetnie a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes szolgálati nyugdíját.

Mint mondta: Magyarország nem engedheti meg magának, hogy évente több mint 50 milliárd forintot fordítson harmincezer életerős, munkaképes ember ellátására. Hozzátette ugyanakkor, a hétvégén megjelent eltérő értelmezésekkel szemben bányászokra, vegyészekre, zenészekre nem vonatkozik indítványuk, amely szerinte egy diszkriminatív rendelkezést számol fel. Kitért arra is, azt fogják kezdeményezni, hogy a szolgálati nyugdíjban részesülő 57 éven felüliekre ne terjedjen ki a felülvizsgálat.

Lázár János a napirend előtti felszólalása után tartott sajtótájékoztatón azt mondta: céljuk, hogy a hatályos alkotmány tegye lehetővé, hogy a rendészeti dolgozók visszatérjenek a munkaerőpiacra, és az állam ajánljon nekik szolgálatot azért a pénzért cserébe, amit jelenleg kapnak.

A rokkantnyugdíjakkal kapcsolatban megerősítette, minden rokkantnyugdíj-jogosultságot felülvizsgálnak, de az általános nyugdíjkorhatár előtt öt évvel lévők esetében végig kell gondolni, az érintetteknek milyen helye van a munkaerőpiacon, a jelenleg 57 évnél fiatalabb rokkantnyugdíjasokat viszont munkavégző képességüknek megfelelő módon munkavállalásra kell kérni.

A KDNP szerint bár lesznek módosító indítványok, de támogatják, hogy aki munkaképes korú, az az ebből származó jövedelemből éljen. Rétvári Bence, a KDNP alelnöke kifejtette: a javaslat lényege, hogy a munkaképes korú, egészséges emberek a munka világába térjenek vissza és helyezkedjenek el. Kiemelte: az indítvánnyal meg szeretnék védeni azok juttatásait, akik valóban rokkantság vagy más egészségügyi okok miatt nem képesek a munkavégzésre.

Hétfőn az MSZP, majd a KDNP képviselői is kivonultak a parlament alkotmányügyi bizottságának üléséről, a két törvényjavaslat megvitatása közben. Rubovszky György KDNP-s politikus ezzel kapcsolatban az MTI kérdésére azt mondta, hogy Cser-Palkovics András ülésvezetési stílusa ellen kívántak tiltakozni, és nincs tartalmi kifogásuk a javaslat ellen. Az MSZP szerint 600 ezer ember ellen indított nyílt és agresszív támadást a Fidesz azzal, hogy alkotmánymódosítással tenné lehetővé a korkedvezményes, korengedményes és korhatár előtti rokkantnyugdíjak csökkentését, megvonását. Mesterházy Attila sajtótájékoztatón arra szólította fel a kormánypártot, vonja vissza a javaslatot. Az MSZP elnöke elmondta: levelet írt Schmitt Pálnak, arra kérve a köztársasági elnököt, vesse latba tekintélyét, hogy a Fidesz ne szavazza meg ezt a javaslatot, és ha mégis megteszi, az államfő ne írja alá a törvényt.

Az LMP frakcióvezetője szerint "a Fidesz most már nyíltan, bevallottan arra készül, hogy százezreknek az egzisztenciáját rendítse meg és családokat fosszon ki". Schiffer András a házbizottság hétfői ülése után újságíróknak azt is elmondta: sok család bízott a törvény szavában és akár már évtizedek óta számolt a korkedvezményes, illetve a rokkantnyugdíjjal.

"Alamuszi érvelésnek" nevezte, hogy a javaslat indoklása szerint csak azok nyugellátását vizsgálnák felül, akik munka mellett kapnak szociális ellátást. A munkaképességüket visszaszerző emberek nyugellátásának felülvizsgálatához nem kell törvényt vagy alkotmányt módosítani - hangsúlyozta, rámutatva: őket a jelenlegi jogi szabályozás szerint is felül kell vizsgálni időközönként.

A Jobbik szerint a kormány több tízezer embert és családjaikat küldi a "megélhetési vágóhídra" a javaslattal - jelentette ki sajtótájékoztatóján Bertha Szilvia. A párt szerint a Fidesz-kormány nemhogy egymillió új munkahelyet nem teremtett, hanem jelenleg 80 ezer munkahellyel kevesebb van az országban. Dolgozni pedig csak akkor lehet, ha van hol és van mit és ha az állam megteremtette a szabályozási környezetet - hangsúlyozta az országgyűlési képviselő.

A Ház emellett ma foglalkozhat a büntető törvénykönyv (Btk.) kormány által javasolt kiegészítésével, amely két új tényállást: a költségvetési csalást és a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti jutatással való visszaélést vezet be. A kabinet indoklása szerint erre a táppénzcsalások, rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaélések csökkentése miatt van szükség. A Btk. módosítása után két évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók ezen bűncselekmények elkövetői. A parlament elé kerül továbbá a kormány lakásszövetkezetekről, valamint társasházakról szóló törvénymódosítási kezdeményezése is. Ez alapján a bíróság ügygondnokot rendelhetne ki, ha a lakásszövetkezet tagja nem veszi át fizetési felszólítását, míg végrehajtás esetén a végrehajtó is megtehetné ugyanezt.