Még több rab dolgozhat

A kormány piacot teremtett a rabmunka termékeinek - tolmácsolta Pintér Sándor belügyminiszter köszöntőjét Csóti András, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) vezetője.

Az altábornagy felidézte: 2010-ben azzal szembesült a büntetés-végrehajtás, hogy az intézetekben olyan rabok vannak, akik nemcsak maguk nem vettek részt a munka világában, de a környezetük, felmenőik esetében sem találkoztak ezzel. Akkor a foglalkoztatási mutató 55-60 százalék körüli volt, ezzel párhuzamba állítva rámutatott: a múlt héten tizenegy ország részvételével Magyarországon ülésezett a Büntetés-végrehajtási Szervezetek Közép-európai Kerekasztala, a tagok pedig arról számoltak be, hogy náluk 35 és 62 százalék között mozog a foglalkoztatás.

Csóti András kiemelte: foglalkoztatás alatt a nagyüzemi foglalkoztatás, valamint az oktatásban és képzésben való részvétel értendő. Az elmúlt öt évben mintegy ezerötszázzal nőtt a gazdasági társaságoknál dolgozó fogvatartottak száma, így tavaly már több mint nyolcezer elítélt végzett rendszeres munkát, a teljes foglalkoztatási ráta pedig elérte a 87 százalékot.

A 2015-től hatályos új büntetés-végrehajtási kódex a reintegrációt helyezte központba. Csóti András szerint nem lehet sikeresen felnőtt embereket visszailleszteni egy munkaalapú társadalomba úgy, ha a munka világával semmilyen kapcsolatuk nincs.

A BVOP-tól kapott tájékoztatók szerint a kormány 2010-ben kezdte meg a fogvatartotti foglalkoztatás helyzetének vizsgálatát. Megállapították, hogy 2010 előtt folyamatosan csökkent a dolgozó elítéltek száma, ezzel párhuzamosan csökkent a tartási költségekhez való hozzájárulás összege is. A tendencia megfordítása érdekében a kormány új feladatot határozott meg a büntetés-végrehajtás számára: a Központi Ellátó Szerv (KESZ) létrehozását.

A kormányzat kötelezően előírta a központi államigazgatási szervek, a rendvédelmi szervek, az egészségügy területén működő országos intézetek, szociális intézmények, valamint a Magyar Honvédség számára, hogy a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása során előállított termékek és szolgáltatások körébe tartozó igényeikkel a KESZ-hez forduljanak. A szervezetnek pedig a rendelkezésre bocsátott források erejéig ellátási kötelezettsége van.

A központi ellátás rendszere a fogvatartotti foglalkoztatás növelését, a büntetés-végrehajtás teljes önellátásának megteremtését és fejlesztését, valamint a költségvetési források hatékonyabb felhasználását szolgálja. Az ellátást végző büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok a piaci viszonyokhoz alkalmazkodni tudó, dinamikusan fejlődő, eredményes cégekké váltak, ahol folyamatosan emelkedik a foglalkoztatott fogvatartottak száma.

A társadalmi és kormányzati elvárásoknak megfelelően a cél a százszázalékos foglalkoztatás elérése, vagyis az, hogy minden elítélt értelmes és hasznos munkával járuljon hozzá saját tartási költségeinek finanszírozásához.

A büntetés-végrehajtási szervezet a fogvatartotti foglalkoztatás 10 százalékos növelését tűzte ki stratégiai célul 2016-ra, amit külső vállalkozókkal és cégekkel együttműködve, külső helyszíneken létrehozott új munkahelyek kialakításával, továbbá a munkáltatás bővítésével és a költségvetési munkáltatás növelésével kíván teljesíteni.