Még változtathatnak a Munka törvénykönyvén

Az Mt.-ről szóló törvényt - amely 1992-es elődjét váltja fel - 2011 decemberében fogadta el a parlament, és a legtöbb rendelkezése már 2012 júliusában hatályba lépett. Ugyanakkor csak 2013. január elsejétől hatályosak a többi között a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a szabadságra, annak kiadására, valamint a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések.

Kardkovács Kolos kiemelte: az új Mt. a korábbi évek szabályozásával ellentétben koherens és konzisztens, a gyakorlati igényekhez igazodó jelentős egyszerűsítéseket, új foglalkoztatási formákat vezetett be, ezáltal rugalmas kereteket biztosít a foglalkoztatáshoz.

Az NGM természetesen tisztában van azzal, hogy a törvény "finomhangolására" még szükség lehet, hiszen nem volt ez másképp a korábbi kódexek esetében sem - jelezte a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy felkérték a munkaadók és a munkavállalók képviselőit is, hogy kövessék nyomon az új törvény alkalmazását, és jelezzék a tapasztalataikat.

Kardkovács Kolos kifejtette: van olyan terület, amelynek módosítását a munkavállalói érdekképviseletek erőteljesebben szorgalmazzák, mert úgy vélik, hogy indokolatlanul korlátozza szerződéskötési autonómiájukat. Ilyenek például azok a rendelkezések, amelyek a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyra vonatkoznak, és nem engednek eltérést a törvényi rendelkezésektől sem munkaszerződésben, sem pedig kollektív szerződésben.

A helyettes államtitkár szerint ugyanakkor az egyes állami és önkormányzati tulajdonban álló munkáltatók kapcsán megismert gyakorlatra tekintettel indokolt volt eltérést nem engedő módon a törvényben rögzíteni a felmondási idő vagy a végkielégítés maximális mértékét. Az új munka törvénykönyve kapcsán Kardkovács Kolos pozitívumként említette, hogy "megszűnt a munkaadói érdekképviseletek és a szakszervezetek aktuális érdekérvényesítő képességétől függő - koncepció nélküli, sokszor egymásnak is ellentmondó - jogalkotás, és átlátható, letisztult, koherens kódex áll a jogalkalmazók rendelkezésére".

Az atipikus foglalkoztatási formák elterjedtsége kapcsán kifejtette: a részmunkaidőben dolgozók és a határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazásban állók aránya nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít Magyarországon. A részmunkaidőben dolgozók aránya 6,8 százalék, ez mintegy harmada a 19,5 százalékos európai átlagnak. A határozott idejű szerződéssel dolgozók aránya 8,9 százalék Magyarországon, itt valamivel kisebb az elmaradás az európai átlagtól, amely 14,1 százalék. Ugyanakkor a tendenciákat tekintve Magyarországon mindkét foglalkoztatási forma növekedést mutat, míg az európai adatok csak a részmunkaidős foglalkoztatásnál jeleznek növekedést - emelte ki Kardkovács Kolos.

Elmondta, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak száma a globális válság kitöréséig dinamikusan nőtt, és azóta sem csökken. Így a munkaerő-kölcsönzők ma megközelítően 130 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon. Ugyanígy az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók száma is 2011 és 2012 között kiugró módon, rendkívüli dinamikával növekedett - jelezte a helyettes államtitkár.

Szólt arról is, hogy a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján valamennyi jogalkalmazónak lehetőséget biztosít az NGM arra, hogy az új munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásával kapcsolatosan kérdéseket tegyen fel. Emellett azzal is segítik a jogalkalmazói munkát, hogy a honlapon közzéteszik a leggyakoribb kérdésekre adott válaszokat, és figyelik a munkaügyi bíróságok és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát, valamint a tárca a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében konzultációt folytat a szociális partnerekkel is.

"Mindezek alapján folyamatos visszajelzéseink vannak az új Mt. gyakorlati alkalmazásáról. Szerencsére az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nincs sürgető jogalkotási kényszer, mert az új kódex teljes körűen és aggálytanul alkalmazható" - emelte ki Kardkovács Kolos.