Megadóztatnák a gazdagokat? - a találgatások elindultak

A kormánypárti parlamenti képviselők körében felmerült egy átmeneti szolidaritási adó kivetése a gazdagabb magánszemélyekre. Erről Pálffy István kereszténydemokrata politikus beszélt szerdán a Klubrádiónak nyilatkozva, bár a képviselő később az MTI kérdésére megkerülte a témát, "ez önmagában csak gondolkodás", nem hivatalos politika, nem olyan javaslat, ötlet, ami konkrét formában akármelyik kormánypárti frakciótól származna. Ezért ezt ilyen szempontból nem kell kezelni - szögezte le. Az LMP szerint Pálffy István KDNP-s politikus szerdai nyilatkozata azt mutatja, hogy a kormánypártok is kezdik belátni: az egykulcsos adórendszer bevezetése súlyos károkat okozott az országnak.

Egyre többet esik szó a magyar közéletben arról, hogy a gazdaság helyzetére tekintettel a tehetősebb embereknek nagyobb részt kellene vállalniuk a közös teherviselésből - írja a Népszabadság, hiszen Széles Gábor nagyvállalkozó után Pálffy István kereszténydemokrata politikus beszélt egy átmeneti időre bevezetett szolidaritási adóról. Az utóbbi nyilatkozat azt mutatja, hogy már a politika ingerküszöbét is elérte a gazdagok adóztatásának ötlete - írja a lap.

Külföldi minta

Franciaországban a 16 legnagyobb francia vállalat vezetője önként ajánlotta fel, hogy a jövőben szolidaritási adóval segíti az ország gazdasági stabilizálását. Két héttel ezelőtt az olasz kormány jelentette be, hogy úgynevezett szolidaritási adót vezetnek be, ötszázalékosat az évi bruttó 90 ezer euró feletti jövedelmekre, tíz százalékosat a 150 ezer euró felettiekre. Az Egyesült Államokban is elindult egy gondolkodás arról, hogy a költségvetés nehéz helyzetét többek között úgy lehetne oldani, hogy a gazdagok adókedvezményeit jelentősen visszafognák. Magyarországon sem előzmény nélküli a tehetősebb rétegek megadóztatása. 2007 január elsejével lépett életbe ugyanis a magánszemélyek különadója (4 százalékos szolidaritási adó a 36 százalékos kulcs felett), ami 2010. január elsején szűnt meg. Évente 20-25 milliárd forinttal gyarapította a költségvetést - írja a portfolio.hu.

Van-e itthon kezdeményezőkészség?

A Népszabadság utánajárt, van-e kezdeményezőkészség az itthoni gazdagok körében egy, a franciákhoz hasonló önkéntes vállalásnak. Szabó András, a Resonator Kft. tulajdonosa úgy tartja, a társadalom vagyonosabb rétege, ahogy külföldön, úgy hazánkban is szívesen veszi ki a részét a világnézetével, erkölcsi értékrendjével összeegyeztethető mecenatúrából. Egyértelműnek tartja azonban, hogy a megfelelő kormányzati vállalások nélkül a szolidaritási adó ügyét kevesen támogatnák.

A Szentkirályi Ásványvíz Kft. csatlakozna egy ilyen kezdeményezéshez - mondta Balogh Levente, a társaság tulajdonos-ügyvezetője. Ugyanakkor - állítja - az elgondolást nehéz lenne véghezvinni, hiszen miközben a szomszédos államokban, Csehországban, Horvátországban, Szlovákiában a nemzeti cégek a piacvezetők, Magyarországon az igazán jelentős társaságok többsége külföldi tulajdonban van.

Egy közismert, a politikai életben is megfordult vállalkozó szerint nagy szükség lenne a szolidaritási adóra, de jelentős pénz csak akkor jönne ki belőle, ha az évi 4-5 millió forint feletti jövedelmeket plusz 10-15 százalékos adóval terhelnék, illetve az 50-100 millió forint feletti vagyonokat egyszeri, 1-2 százaléknyi vagyonadóval illetnék. Ez lényegében a kétkulcsos jövedelemadó, és a vagyonadó visszahozatala volna - vagyis a progresszív adózásé. A reprezentatív kiállásról az a véleménye, hogy nincs rá szükség, mert itt szabályt kell alkotni, nem gesztusokat gyakorolni.

Valahol 5-6 millió forint éves adóalap környékén lehet meghúzni a határt, az efölött keresők válhatnak egy ilyen adó alanyaivá - vélekedik Vámosi-Nagy Szabolcs, aki adószakértőként vizsgálta meg a felvetést. Az APEH volt elnökhelyettese úgy gondolja, az adózók kevesebb mint ötödének kellene ebben az esetben a közterhet fizetnie. Amúgy vannak kétségei, hogy lesz ilyen adó.

Vadász Iván adószakértő a Blikknek úgy nyilatkozott, szerinte elfogadható lenne egy olyan adó, amit csak a minimum havi 4-500 ezer forint felett fizetnének a legjobban keresők, és csak ideiglenesen, például 2-3 évig. A tapasztalatok szerint az adózók a 25 százalékos adókulcsot még elfogadhatónak tartanának - magyarázta.

A Világgazdaság által megkérdezett adószakértők világossá tették: a bevételek növelésére a személyi jövedelemadó módosításán - vagyis akár szolidaritási adó kivetésén - túl nemigen van mozgástere a kormánynak. Sőt, idővel sort kell keríteni a különadók kivezetésére, de legalábbis csökkentésére, és jótékonyan hatna az élelmiszerek, a lakásfelújítások, valamint a vendéglátás forgalmi adójának esetleges csökkentése is. Az egykulcsos szja azonban olyannyira fontos helyen áll a kormányzati "kirakatban", hogy e módosítás meglépése igencsak kétséges - írja a lap.

Világgazdaság/Népszabadság/portfolio.hu/Blikk