Megállapodtak a szakszervezetek a BKV-val

Gulyás Attila, a nem sztrájkoló Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke elmondta: a megállapodás szerint a kollektív szerződésben szabályozzák az egészség- és magánnyugdíjpénztári 3-3 százalékos munkáltatói hozzájárulást, de a pontos mértékről évente egyeztetnek a bértárgyalásokon. A dolgozók kapnak havonta 6 ezer forint értékű melegétkeztetési utalványt, illetve az év végén 45 ezer forint értékű ajándékutalványt. Kitért arra, a 3 százalékos támogatás köre kibővülhet, de erről a bértárgyalásokon egyeztetnek tovább.

Gulyás Attila hangsúlyozta: a BKV menedzsmentje a nem sztrájkoló 12 szakszervezettel külön megállapodást is kötött, amelyben az áll, hogy a 2010-es bérmegállapodásban felülvizsgálják az internet-, vagy melegétkeztetési utalvány összegét, amelyet - ha a kollektív szerződésben szabályozott többi juttatás mellett fenntarthatónak ítélnek - visszamenőlegesen is felemelhetnek 6 ezerről 8 ezer forintra.

Közölte azt is, hogy a nem sztrájkoló érdekképviseletek - amelyek nem írtak alá sztrájkmegállapodást - a bértárgyalásokon felléphetnek bérfejlesztési igényekkel, mert rájuk nem vonatkozik a sztrájkmegállapodásban rögzített nulla százalékos bérfejlesztés.

Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője az aláírást követően elmondta: miután megegyezés született, a sztrájkbizottság visszavonta a sztrájkbejelentést, amelyet a vasárnapi megállapodás aláírásakor csak felfüggesztettek. A szóvivő sikeresnek és eredményesnek ítélte a sztrájkot, mivel megőrizték a korábbi kollektív szerződésben szereplő szociális juttatásokat.
Ez minden idők legküzdelmesebb ksz-tárgyalássorozata, a szerződés pedig határozatlan időre szól, tehát azt feltételezi, hogy nem lesznek újabb konfliktusok - mondta Nemes Gábor.

A szakszervezetek december végén kétfelé szakadtak; 12 érdekképviselet aláírta az új kollektív szerződést és a szociális juttatásokról a bértárgyaláson akartak dönteni, 14 másik szakszervezet viszont nem fogadta el az új ksz-t, sztrájkbejelentést tettek és hatnapos munkabeszüntetést tartottak a múlt héten.

Nemes Gábor a szakszervezetek szembenállásáról az MTI-nek azt mondta: azért nem akarták aláírni december végén az új ksz-t, mert a korábbi jogok nem érvényesültek volna benne, ezeket viszont hosszú idő alatt harcolták ki maguknak

Álláspontja szerint a kollektív szerződés aláírása őket igazolta, mert a többi érdekképviselet is belátta: jó eredményeket értek el, és biztosított számukra a reálbérek növekedése is.

Gulyás Attila szerint az alapvető tárgyalási technikákban keresendő a szakszervezetek kettéválásának oka. A nem sztrájkolók a bértárgyalásokon egyezkedtek volna a szociális juttatásokról annak érdekében, hogy az új ksz többi vívmánya január elsején életbe léphessen. Mivel december végén a 14 szakszervezet sztrájkbizottsággá alakult, már nem volt esély arra, hogy az összes szakszervezet egy tárgyalóasztalnál egyeztessen.
Végül azonban ugyanazt, sőt - Gulyás Attila szerint - többet is elértek munkabeszüntetés és egységes álláspontok nélkül is, mint a sztrájkoló szakszervezetek.