Mennyivel bővülhet a foglalkoztatás?

A kormány 100 lépés politikájában kiemelt szerepet kaptak a munkaerő-piaci intézkedések. A számok és a múltunk tükrében mégis optimistának tűnik Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter néhány nappal ezelőtti bejelentése, mely szerint a kormány középtávú munkaügyi stratégiájának következtében, a gazdaság jelenlegi 4-4,2 százalékos növekedése mellett a foglalkoztatás évi 40 ezer fővel bővülhet a következő években.

A foglalkoztatási ráta a rendszerváltás követő visszaesése után semmiképp sem mondható dinamikusan növekvőnek: a statisztikai hivatal adatainak értelmében az elmúlt tíz évben körülbelül 250 ezer fővel bővült a foglalkoztatás. A foglalkoztatási mutatóink pedig az európai uniós átlagokkal összevetve meglehetősen rosszak, immár 15 éve. Ugyanakkor tapasztalatok szerint a gazdasági szerkezetváltás lezárulása után általában foglalkoztatás-bővülés következik be, így Magyarország is számolhat ezzel.

Gyatra múlt és szerkezetváltás

Csizmár Gábor kijelentését alapul véve évente 1 százalékkal bővülne a foglalkoztatás az elkövetkező években. A makrogazdasági előrejelzésekkel foglalkozó intézetek már nem ilyen optimisták. A Gazdasági Kutató Intézet (GKI) jövőre is csak 0,5 százalékos (körülbelül 20 ezer fő) bővüléssel számol, de hozzá teszik: talán.

Ádler Judit, a GKI munkaügyi szakértője úgy látja, bár a kormányzat jól érzékelhető offenzívát indított a foglalkoztatás bővítésére, a 40 ezer fős éves gyarapodást túlzásnak érzi. Nem beszélve arról, hogy a GDP növekedése és a foglalkoztatás alakulás között nincs egyértelmű összefüggés.

A hosszabb, egy évtizedre visszatekintő elemzés is azt mutatja, hogy elég gyatrán bővült a foglalkoztatás Magyarországon. Egy-egy hektikus kiugrástól eltekintve, amely csak ideig óráig tartott, nem beszélhetünk masszív és megbízható foglalkoztatás-bővülésről. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2000-ben 47 ezer fővel, 2001-ben 12 ezer fővel, 2002-ben 2,3 ezer fővel nőtt a foglalkoztatás. 2003-ban volt egy nagy megugrás, akkor 51,3 ezerrel több munkahely alakult, mint ahány megyszűnt, de 2004-ben 21,5 ezer emberrel kevesebb dolgozhatott, sőt 2005 első félévében további 2600 fővel csökkent a foglalkoztatottak tábora. Ugyan az elmúlt három hónapban 35,9 ezres bűvülésről számolnak be az adatok, a nyári hónapokban mindig megugrik a foglalkoztatás a szezonális munkák miatt.

A foglalkoztatás visszaesése többek között a gazdasági szerkezetátalakulásnak és világgazdaság visszaesésének tudható be. Az ipar részleges leépülése mellett megerősödött a szolgáltatási szektor. „Az elmúlt 3-4 évben lezajlott szerkezetváltás lezárulása után és ilyen GDP növekedéssel a tapasztalatok szerint foglalkoztatás-bővülésre lehet számítani" – mondta el a FigyelőNetnek Tóth László, munkaerő-piaci szakértő, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatás Stratégiai Főosztály vezetője. Emellett az európai gazdaság újra a konjunktúra útján látszik elindulni.

Ki dolgozik egyáltalán Magyarországon?

Az Európai Unió foglalkoztatási mutatószámaihoz mérve rosszul állunk: a foglalkoztatás színvonala nálunk csupán 56 százalék, ami az uniós átlag alatt marad 8 százalékkal. Az alacsony munkanélküliségi rátánkkal ugyan jónak számítunk a többi tagállamhoz képest, de ez csalóka "rendre" utal. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy miközben az EU átlaghoz képest ennyivel kevesebb embernek van munkahelye a munkaképes korú lakosságból, és jóval kevesebb a munkanélküli, miből él meg több százezer ember. A munkaképes korú felnőtt lakosságból közel 1,5 millió inaktív, vagyis nem dolgozik. Közülük a tanulók, a korai nyugdíjasok, gyermeket vállaló kismamák jogosan maradnak távol a munkaerőpiactól, de az inaktívak 19 százalékának, egyes becslések szerint azonban közel 500 ezer magyar felnőttnek a hivatalos statisztikák szerint nincs munkahelye, de nem is munkanélküliek, és hivatalos jövedelmük nincs. Ráadásul a hivatalosan dolgozók közül 1,5 millió ember papíron csak a minimálbérből él.

A statisztikai adatok alapján 1,5 évtizede feszült a helyzet a munkaerőpiacon: a munkaképes korú magyarok 60 százaléka dolgozik, 37 százalékuk minimálbérből él, félmillió emberről nem is tudja senki, milyen jövedelemből tartja el magát, és hogy egyáltalán dolgozik-e. Mindezek ellenére a társadalmi elégedetlenség nem ölt forradalmi méreteket Magyarországon, valamint a fogyasztási adatatok sem azt mutatják, hogy ennyi ember élne jövedelem nélkül. Ebből az sejthető, hogy fekete és szürke foglalkoztatás jelentős méreteket ölt.

Az inaktívak bevonása

A munkaügyi tárca a munkahely-teremtés mellett egyéb intézkedésekkel is ösztönzi az inaktívak munkaerő-piaci megjelenését. Offenzívájuk elindítása nem is köthető a 100 lépés programhoz, hiszen a munkanélküli és egyéb szociális segélyre való jogosultságot már közel két éve a munkanélküli regisztrációhoz kötötték. Így érdekeltté teszik az embereket abban, hogy az inaktivitás homályából újra a hivatalos szervek látókörébe kerüljenek. A "rendszerbe" bekerülők azonban az állás nélküliek számát növelték. Meg is nőtt a munkanélküliségi ráta egy év alatt több mint egy százalékkal. A szaktárcánál azonban azt mondják, legalább pár tízezer emberről tudnak, és így segítséget is adhatnak nekik.

További foglalkoztatás-bővülést vár az FMM az új közmunkaprogramtól, ami a téli szezonális visszaesést próbálja kiküszöbölni. A kormány 7 milliárd forintot szán a megvalósításra, és körülbelül 24 ezer ember, legalább 6 hónapos foglalkoztatását várják tőle. A pályakezdőket segítő START-program szintén több fiatalnak biztosíthat munkát.

A munkanélküli járadék helyett október elsejétől életbe lépő álláskeresési támogatás is a foglalkoztatás bővítésére ösztönöz. A támogatás összege ugyanis jóval magasabb lesz az első három hónapban, mint a korábbi segély, ezzel is érdekeltté téve minden állását elvesztőt a regisztrációra, illetve a gyors elhelyezkedésre.

Mivel az adóelkerülés miatti fekete foglalkoztatás igen jelentős, a munkaügyi ellenőrzési szankciók szigorítása, a szervezet megerősítése is az alkalmazottak bejelentésére kényszerítheti a munkáltatókat, ami szintén a foglalkoztatás bővülését eredményezheti. Az alkalmi munkavállalói könyv eddig sikertörténetnek könyvelhető el, amivel szintén legalizálni sikerül az eddig be nem jelentett idénymunkákat.