Mesterképzés külföldi diákok számára

Mesterképzésekre való belépésnek két alapfeltétele van. Egyrészt rendelkezni kell egy diplomával, ami igazolja azt, hogy legalább egy alapképzést elvégzett a tulajdonosa, másrészt az adott mesterképzéshez kapcsolódó adott mennyiségű előtanulmánnyal.

Így egy külföldi előtanulmányokkal rendelkező hallgatónak a felvételi eljárás lefolytatásához be kell adnia diplomájának, az indexének vagy tanulmányai egyéb módon dokumentált igazolásának a fénymásolatát. Jogszabály nem kötelez rá senkit, de a fenti dokumentumok mellé érdemes mellékelni azok hiteles fordításait is, mivel ezt a felvételiztető egyetemek kérhetik, és általában kérik is. Ezt az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodában és ennek kirendeltségein, a magyar külképviseleti szerveknél és az erre feljogosított magyar közjegyzőknél lehet elkészíttetni. Az elvégzett tanulmányokat igazoló dokumentum, index helyett vagy amellett megéri egy kivonatot kérni belőle a kibocsájtó intézménytől, mert az sokkal áttekinthetőbb, és adott esetben a fordítása is egyszerűbb és olcsóbb.

Dr. Andor György a Műegyetem Gazdaságtudományi Karának tanszékvezetője a témáról a következőket mondta:

A felvételi eljárásnál a felvételiztető egyetemnek csak a diploma és az előtanulmányok létezését, valódiságát van joga vizsgálni. A diplomák és az előtanulmányok "származása" nem számít. A hallgató külföldi előtanulmányait akkor ismerik el, fogadják be, ha egy hozott tárgy a tárgyleírás vagy a tematika szerint hetvenöt százalékban megegyezik az előírtakkal. Százalékokkal persze csak azt lehet kifejezni, hogy a megadott témakörök közül mennyi szerepelt a hozott tárgyban, egzakt módon a valódi tartalmat nem lehet számszerűsíteni.

Külföldi hallgatók esetében ugyanúgy kell figyelembe venni a beszámítható tárgyakat, mint a belföldiek esetében. Ez azért lehetséges, mert témakörök vannak előírva a hozzájuk kapcsolódó tárgyakkal, és nem a tárgyak elnevezései. Ha az előző intézményben nem kreditben számolnak, akkor általában heti egy óra elvégzését lehet egy kreditnek beszámítani. Itt az oktatónak módja van a mérlegelésre, mert például, ha valaki tanult analízist, matematikát, arra nem mondhatja, hogy statisztikát tanult, de ha valaki mérnököknek szóló statisztikát tanult, az elfogadható úgy, mintha az egy közgazdász statisztika kurzus lenne, bár a kettő szakmailag nem teljesen ugyanaz.

Belföldiek esetében is előkerülhetnek érdekes kérdések, ha valaki például politikai gazdaságtant tanult nyolcvanötben, komolyan el kell azon gondolkodni, hogy ez betudható-e makroökonómiának.

Amerikában például a külföldieknek kötelező egy TOEFL vagy más rendszerű nyelvvizsgát letenni ha egy egyetemi kurzusra szeretnénk járni, emellett egy intelligencia vagy képességfelmérő tesztet is, ami szintén méri a nyelvi képességeket, mert a kérdések olyan tempósan hangzanak el, hogy jó nyelvtudás nélkül nem lehet őket megoldani. Bizonyos nyelvi szint alatt ott senkit nem vesznek föl.

Ha egy külföldi nálunk akar tanulni, legtöbbször talál angol nyelvű csatornákat, ahol ezt megteheti, mégis van, aki magyarul szeretné folytatni tanulmányait. Magyarországon nem kell magyar nyelvből vizsgát tenni ahhoz, hogy valaki magyar nyelvű kurzusra járjon, de valamilyen módon meg kell győződni arról, hogy képes lesz levizsgázni, vagy hitelt érdemlően igazolnia kell a tudását vagy a felvételt végző intézménynek kell meggyőződnie arról, hogy el tudja-e végezni az adott tanuló a szakot. Egy magyar nyelvű érettségi például elégséges ehhez.