Mi lesz a kényszernyugdíjazott bírákkal?

Navracsics Tibort közigazgatási és igazságügyi minisztert arról kérdezték az InfoRádióban, milyen megoldást tervez a kormány azt követően, hogy csütörtökön a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság jogellenesnek ítélte a köztársasági elnök és a Kaposvári Törvényszék felmentő határozatát, ezért visszahelyezett bírói tisztségébe egy kaposvári bírónőt, akit júliusban életkora miatt mentettek fel bírói szolgálata alól.

A politikus a rádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott: "törvényhozási megoldásban gondolkozunk, az Alkotmánybíróság is erre kötelez minket". Hozzátette: több lehetőség van, "onnantól kezdve, hogy önmagában az eredeti intézkedést vizsgáljuk esetleg felül, és ott próbálunk valamilyen kompromisszumos megoldást elérni", egészen odáig, hogy formailag teljesítik az Alkotmánybíróság határozatában megszabottakat, és magasabb szintű jogszabályban, akár sarkalatos törvényben szabályozzák a nyugdíjba vonulás feltételeit.

Mint mondta, azért nem döntött még a kormány, mert az Európai Bíróság előtt van a bizottság és a magyar kabinet közötti vita, így a végső megoldással érdemes lenne a luxembourgi döntést megvárni. Ugyanakkor úgy vélte, a zalaegerszegi bírósági döntés ösztönzés arra, hogy talán hamarabb kellene rendezni a kérdést, bár - mivel törvényhozási ügyről van szó - szeptembernél előbb nem tudják ezt megtenni.

Arra a felvetésre, hogy milyen problémákat jelenthet, ha tömegesen lesznek ehhez hasonló perek még azelőtt, hogy a luxembourgi bíróság döntene az ügyben vagy a magyar törvényhozás rendezné a kérdést, Navracsics Tibor azt mondta: amennyiben a zalaegerszegi bíróság döntésének megfelelő jogerős határozatok születnek majd a jövőben, akkor az Országos Bírósági Hivatalnak kell majd intézkednie, hogy a köztársasági elnök ismét nevezze ki ezeket a bírákat. Kérdésre válaszolva úgy vélte: anyagi következményei akkor lesznek a dolognak, ha azok a bírák, akik most perelik az OBH-t egyben pénzügyi kártérítést is kérnek.

Pert nyert egy kényszernyugdíjazott bíró

A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság csütörtöki döntésének előzménye, hogy a Kaposvári Törvényszék 62 éves bírónőjét, címzetes táblabírót július 6-i dátummal mentette fel a köztársasági elnök, majd tíz nappal később a KT elnöke. A felmentése október elsején lépett volna hatályba.

Az indoklás során elhangzott: az Alkotmánybíróság (Ab) visszamenőleges hatállyal szüntette meg a 62 év feletti bírók nyugdíjazásáról szóló törvényt, és a tárgyaláson a törvényszéket és az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) egyaránt képviselő ügyvéd is elismerte a bírónő keresetének jogalapját. A bíróság döntése ellen 15 napon belül lehet fellebbezni, és ha jogerőssé válik az ítélet, a bíróság megküldi a köztársasági elnöknek a bírói jogviszony helyreállítása érdekében.

A Népszabadság azt írja, hogy a tárgyalás során a törvényszék és az OBH képviselője először egyezségi ajánlatot tett, amely szerint a felperessel közösen kérni kellene a per szünetelését mindaddig, amíg az Ab döntése miatt szükséges jogszabályváltozás megtörténik, illetve az Európai Bíróság is állást foglal ebben a kérdésben. A bírónő azonban nem fogadta el az ajánlatot, ezt követően az OBH ügyvédje pedig úgy nyilatkozott, hogy nem vitatja a kereset jogalapját, de álláspontja szerint nem lehet hatályon kívül helyezni a felmentő határozatot, vagyis helyreállítani a bírói szolgálati viszonyt.

A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróságon csütörtökön két további, szintén kaposvári bírókat érintő felmentési ügyet is tárgyaltak. Az egyik ügyben a Kaposvári Törvényszék egyik tanácselnök bírája esetében ----– aki szintén idén tölti majd be a 62. életévét ----– a felmentését is jogellenesnek ítélték, egy tanácselnök kollegája perében pedig a tárgyalást szeptember közepére napolták el.

Az OBH még nem döntött a fellebbezésről

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) még nem döntött, fellebbez-e a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság döntései ellen, amelyekben visszahelyezett bírói tisztségébe két, életkora miatt felmentett kaposvári bírót. A hivatal az esetleges fellebbezésről az írásba foglalt határozatok indoklásának ismeretében dönt.

150 munkaügyi per indult

Az OBH tájékoztatása szerint a bírói szolgálati jogviszony miatt mintegy 150 munkaügyi per indult, egyedileg eltérő kereseti kérelmekkel. A perekben az OBH azonos elvek mentén kialakított jogi álláspontot képvisel: elismeri, hogy a bírói szolgálati jogviszony megszüntetése jogellenesnek minősül - tudatták.

Közlésük szerint ugyanakkor ennek jogkövetkezménye, például a bírók ismételt kinevezhetősége tekintetében az OBH az egyedi ügyekben, a felperesek jelentősen eltérő kereseti kérelmeinek tartalma alapján alakítja ki az adott perben képviselt egyedi jogi álláspontját.

A csütörtöki két döntés kapcsán az OBH leszögezi: az ítéletek rendelkező részében a hivatal jogi álláspontját a bíróság nem fogadta el. Az esetleges fellebbezésről azonban majd az írásba foglalt határozat indokolásának ismeretében határoznak.

Mint írták, az OBH nyitott a felperesek egyezségi ajánlataira, "természetesen a közpénzekkel való felelős gazdálkodás követelményeit szem előtt tartva".

InfoRádió/MTI/Népszabadság