Milyen következményekkel járhat a minimálbér emelése?

A végső számok még nem alakultak ki, a kérdés terítékre került a keddi Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) ülésén is, ahol a szakszervezetek világossá tették, hogy a 92 ezer forintra történő emelés sem biztosítja a reálérték megőrzését. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, egyben az NGTT munkavállalói oldalának soros elnöke hozzáfűzte: a munkáltatók sem látnak kellő garanciát a kompenzációs rendszer kivitelezésében, mivel ennek pontos részletei még nem ismertek.

Erre panaszkodott a Népszavának Vadász Iván adószakértő is. Mint mondta, addig nehéz felelősségteljesen nyilatkozni, amíg nem tudni, hogy az állam mekkora kompenzációban gondolkodik. Nyilvánvaló, hogy a minimálbér mellé több százezren kapnak még valamilyen jövedelmet illegálisan. Ha fehérítjük a gazdaságot, akkor nőni fog a hivatalos kifizetések és csökkenni a zsebbe kapott pénzek aránya. Nekem az az érzésem - mondta Vadász Iván -, hogy a munkaadók ki fogják izzadni a magasabb minimálbért, ezzel együtt viszont csökkenni fog a szegényebb rétegek jövedelme, tehát megint az elesettebb csoporton csattan az ostor.

Hasonló véleményen van Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, aki a Népszava érdeklődésére kijelentette: nagyságrendileg 20 százalékos minimálbéremelésről van szó, amit egy stagnáló, visszaeső gazdaság biztos, hogy nem tud elviselni. A következmény az lesz, hogy az érintett gazdasági szereplők elkezdenek majd csalni, például 8 órás munkaidő helyett 6 vagy 4 órásra jelentik be a dolgozókat, és akkor már nem kell a minimálbér teljes összegét kifizetni. Vagy amit idáig cafetéria juttatásként adtak, azt megszüntetik és átcsoportosítják a pénzt a bérre, hogy emelni tudjanak.

MGYOSZ: veszélyben a versenyképesség

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) egyetért a kormány fő céljaival az államadósság csökkentés és a munka központi szerepének helyreállítása terén, ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az eddigi gazdaságpolitikai lépések veszélyeztethetik a vállalkozások versenyképességét - írja a Világgazdaság.

A munkára rakódó terhek --– a kormány eredeti programjával ellentétben --–, ha minimálisan is, de nőnek, pedig az ilyen jellegű terhelés már ma is magas. Ez csökkentheti a vállalatok versenyképességét. A drasztikus minimálbér- és garantált bérminimum-emelés kigazdálkodhatatlan a vállalatok jelentős hányadának. A kis- és középvállalatok és számos szolgáltató cég esetében a szürkülés irányába hathat. Az érdekképviselet szerint leginkább a belföldi szolgáltató és feldolgozó munkahelyek megszűnését vonhatja maga után, és munkára váró százezreket távolít a lehetőségektől.

Népszava/Világgazdaság