Mire figyeljünk adóbevalláskor?

Az eddig már beadott személyi jövedelemadó bevallások ellenőrzése során az APEH észlelt néhány tipikus hibát. Az egyik ilyen azon korlátozáshoz kapcsolódik, mely szerint egyes adókedvezményeket csak akkor érvényesítheti teljes mértékben a magánszemély, ha a 0753 számú bevallásban bevallott éves összes jövedelme - a korábbi évi hatmillió forint helyett - nem haladja meg a 3,4 millió forintot. Ezen kedvezmények körébe tartozik az élet- és nyugdíjbiztosítás díjához kapcsolódó adókedvezmény is.

Ezt az új korlátozást sokan nem vették figyelembe. Előfordult, hogy az adózó jövedelme meghaladta a jövedelemkorlát összegét, ezzel szemben adókedvezményként mégis az élet és nyugdíjbiztosítás díjaként befizetett összeg utáni teljes kedvezmény összege került megállapításra. Ilyen esetekben a kedvezmény összegét csökkentett mértékben állapítja meg az adóhivatal. A különbözet jogosulatlan igénylésnek minősül. (Persze az APEH-ot is kritizálják, mert a nyomtatványkitöltő programjai sok hibával készülnek, folyamatosan javítják őket, ráadásul késve kerülnek fel a honlapra is.)

Hibáznak a magánszemélyek akkor is, ha a megállapodás alapján teljesített magánnyugdíj-pénztári befizetések kedvezményét szerepeltetik bevallásukban, holott csak kötelező magánnyugdíj-pénztári tagdíj befizetést teljesítettek. Fontos, hogy a magánnyugdíj-pénztári kötelező tagdíj befizetésére kedvezmény nem érvényesíthető, csak a megállapodás alapján teljesített befizetés és a kiegészítő befizetés von maga után érvényesíthető kedvezményt. (Ez esetben a pénztárral külön megállapodást kell kötni.) Még mindig előfordul, hogy a családi kedvezményt egy vagy két gyermek után is igénybe veszik, ezzel szemben a kedvezmény kizárólag legalább három eltartott esetén érvényesíthető.

A leggyakoribb hiba

Az ellenőrzések során a legtöbb hibát a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének igénybevétele során tapasztalta az APEH. Ezen kedvezmény igénybevétele is jövedelemkorláthoz kötött, melyet több esetben nem vesznek figyelembe. Ezen kedvezménnyel kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy főszabály szerint a kedvezményt a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben lehet érvényesíteni.

Abban az esetben azonban, ha az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az említett kormányrendelet szerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van.

Ebben az évben, már több esetben előfordult, hogy a lakáscélú hitelt már több, mint öt éve kezdték törleszteni. Ezen esetekben ellenőrzéssel győződnek meg róla, hogy a lakáscélú hiteltörlesztés meghosszabbított időtartamban történő igénybevételére jogosult-e az adózó. Előfordult olyan eset, amikor az adózónak nem volt a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult gyermeke. A kedvezmény ebben az esetben nem jár. Az említett hibák tipikusnak mondhatók. Akik a 2007. évi személyi jövedelemadó bevallásukat még ezután fogják benyújtani, figyeljenek arra, hogy a felsorolt hibákat ne kövessék el.