Mit nem lát a rövidlátó és mit a távollátó?

Homályba vesznek a távoli dolgok

Aki azt tapasztalja, hogy közelre nagyjából jól lát, de esélytelen, hogy távolról akár csak megtippelje mondjuk a közeledő busz járatszámát, az rövidlátó. Aki meg akarja jegyezni, mit is jelent a rövidlátás, az gondoljon a rövidlátókra úgy, mint akik “rövidet” látnak. A szaknyelv ezt a problémát myopia néven emlegeti, és azzal magyarázza, hogy a szembe érkező párhuzamos fénysugarak nem a megfelelő helyen, azaz nem a retinán, hanem előtte találkoznak. Emiatt vesznek homályba a távoli tárgyak.

Előfordulhat, hogy a rövidlátás a szem méretbeli eltérései, például a megnövekedett tengelyhosszúság miatt jelentkezik. Az ilyen esetekben egészen addig romlani fog a helyzet, amíg be nem fejeződik a növekedés, tehát akár az ember 25 éves koráig is eltarthat a folyamatos romlás. A technológia ugrásszerű fejlődése előtt a szem növekedése körülbelül 20 éves korunkra lezajlott, de mára a sok kijelző előtt töltött idő kitolta a 20-at 25-re.

Ha rövidlátás, akkor mínuszos lencse. Amikor eljövünk a szemésztől, zsong a fejünk a számoktól, a dioptriáktól és az előjelektől, így sokan már a kilépés pillanatában sem biztosak abban, hogy akkor rövidlátok vagy távollátók. A kapott papír viszont aztán segíthet, ha dekódolni tudjuk az üzenetét. Aki rövidlátó, annak mínuszos, tehát homorú, konkáv lencsét írnak fel, hogy korrigálják a túlzottan domború szaruhártyát.

Ha valaki súlyosan rövidlátó, annál sajnos nagyobb eséllyel fordul elő retinaleválás vagy ideghártya-leválásra, ami nagy fizikai megerőltetésnél, vagy például egy szemet ért ütés következtében, bizonyos esetekben pedig spontán is kialakulhat.

De mitől lesz rövidlátó az ember? Nos, a rövidlátásra való hajlam lehet örökletes, de sajnos mi magunk is sokat tehetünk a kialakulásáért anélkül, hogy tudatában lennénk. Ilyen tevékenység például az irodai munka és az egyéb, képernyőnézést igénylő tevékenységek (pl. játék, a közösségi média platformok túl gyakori és hosszú ideig tartó böngészése, sorozatnézést, stb.) Aki tudja magáról, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, az tartson 30 percenként egy kis pihenőt, tornáztassa meg a szemét és fókuszáljon egy kicsit távolabbra is.

Amikor hiába van előttünk, még annyira sem látjuk

A távollátás a rövidlátás ellentéte, tehát a távollátó távolra lát jól, közelre viszont nem. A távollátók esetében a szembe érkező párhuzamos sugarak szintén nem a retinán, hanem mögötte találkoznak, ezért míg le tudjuk olvasni távolról annak a bizonyos busznak a járatszámát, egy könyv vagy a Messenger-üzeneteink olvasásakor már akadhatnak problémáink.

A szakszóval hypermetrópiának nevezett távollátás többnyire az átlagostól kisebb szemgolyót és rövidebb tengelyhosszt jelent, de az is előfordul, hogy a kelleténél laposabb a szaruhártya. A szem emiatt képtelen a közeli dolgokra fókuszálni, amit pluszos, azaz domború (konvex) lencsével korrigálnak a szemészek.

Érdekesség, hogy mivel a távollátó szemei igyekeznek alkalmazkodnia közeli tárgyakhoz is, az intenzív fókuszálás miatt akár kancsalság is kialakulhat - erre érdemes már gyerekkorban is figyelmet fordítani.

Mi oldhatja meg a látásproblémákat?

Sokan szeretnék azt hinni, hogy egy kis szemtorna megoldja a problémákat, és bár abban tényleg segíthet a torna, hogy elkerüljük mondjuk a szemszárazság kialakulását, a rövidlátáson és a távollátáson nem segíthet sokat. Megoldás lehet persze a szemüveg és a kontaktlencse, de annyiszor bizonyították már a kontaktlencse veszélyeit, a szemüveg pedig annyira kényelmetlen és annyira átmeneti, hogy aki végleges megoldásra vágyik, annak a lézeres látásjavítás lesz az ideális választás.

Aki tehát egyszerre szeretne megszabadulni a rövidlátásától vagy a távollátásától, a szemüvegétől és a kontaktlencséjétől, azt várja a margitszigeti Focus Medical, ahol több fájdalommentes, lézeres szemműtét lehetősége is vár mindenkit, akit az előzetes vizsgálatok alkalmasnak találnak.