Mitől fájhat a gyermek hasa? - válasz a panaszokra a gyermek gasztroenterológus szemével

A szakember dolga kideríteni, hogy ezeknek a tüneteknek, panaszoknak a hátterében van-e szervi ok, betegség, vagy valamilyen szomatizációs panasz (lelki probléma) áll a háttérben– mondja a Róbert Károly Kórház szakorvosa, Dr. Szigeti Katalin
aki a betegség utáni nyomozás során sokszor „kicsit” pszichológus is kell, hogy legyen.

- A gyermekgyógyászati tünetek szinte teljes skálája tartozik hozzánk, hiszen a panaszok (fáj a hasa, nem gyarapodik, ekcémás, hasmenése, vagy éppen székrekedése van) nem specifikusak, az általános gyermekgyógyászat körébe is tartozhatnak. Ugyanakkor a háziorvosi rendelőben rendelkezésre álló időnél sokkal többre van szükség ahhoz, hogy a gyermeket és panaszait egészében, összefüggéseiben is tudjuk vizsgálni. Nagyon fontosnak tartom a holisztikus szemléletet, hiszen egy gyermeket és a tüneteket nem szabad a környezetéből, a családból kiemelve vizsgálni.

Például a gyermek lehet egy családi, közösségbeli probléma „tünethordozója”. Ilyenkor a problémát csak például azzal tudja kifejezni, hogy elmondja:”fáj a hasa. Ám előfordulhat, hogy súlyos betegség lappang a panaszok hátterében. Ezért különösen fontos a BESZÉLGETÉS a gyermekkel és a szülővel-szülőkkel, esetleg külön-külön is, természetesen a maximális diszkréciót biztosítva.

- A hasfájás, hasmenésesnek vélt széklet kora csecsemőkorban (első 3-4 hónap) még a bélrendszer éretlenségét is jelezheti. Ezek a tünetek később maguktól elmúlnak, legtöbbször a „receptre felírt” szülői kényeztetés a legjobb megoldás. Azonban a legegyszerűbb, legáltalánosabb, leggyakoribb tünetek mögött is megbújhat komoly betegség, ezért mindig résen kell lenni, minden apró jelre figyelni kell, és inkább legyünk túlzottan óvatosak.
- A hozzám kerülő gyerekek jelentős részének családi, óvodai, iskolai okok miatt fáj a hasa, vagy küzd hasmenéssel. Szorongás, csalódás, közösségbeli bántalmazás, megfelelési - teljesítési kényszer bújik meg a mélyben.

A doktornő szerint sokszor maguk a szülők is bizonytalanok a tünetek megítélésében, ezért kérnek segítséget. A gyerekek nagy része szerencsére szervileg egészséges – állítja a szakorvos.

- A gyermek mindig a család tükre! Őszintén elmondja, amit lát, érez. Ebből az orvos is sokat megtud. Gyakran több vizit, beszélgetés kell ahhoz, hogy kiderüljön: a kisgyereknek azért van székrekedése, mert valami miatt akaratlagosan visszatartja. Például testvére született, és így próbálja meg felhívni magára a figyelmet; vagy már 3 éves, óvodába készül, de még nem szobatiszta, ezért „sürgősséggel, még a nyáron” muszáj, hogy szobatiszta legyen; óvodába, iskolába került, ahol a mosdó higiénés viszonyai miatt nem megy el WC-re, visszatartja, és kialakul egy ördögi kör.

- A gyerkőcök kedvenc játszótere, a homokozó is okozhat meglepetést!

Egy közösségbe járó (bölcsis - ovis) kisgyerek hasfájásának hátterében nagyon sokszor áll bélférgesség. Sokkal gyakoribb, mint ahogy gondolnánk rá, szinte minden gyerek átesik rajta. Főleg, ha kutya vagy macska is van a közelben… Játék közben a homokos kézről, lapátról kerülhetnek be a szervezetbe pl. a cérnagiliszta petéi. Még a leggondosabb tisztálkodás sem véd meg ettől. Ebben is a hasfájás lehet az első tünet, de ha a popsi viszketésével, kipirosodásával is jár, laboratóriumi vizsgálat nélkül is szinte biztosak lehetünk a diagnózisban! Szerencsére egyszerű gyógyszeres kezeléssel a fertőzés gyógyítható.

A leggyakoribb betegségek, amelyekkel a gyermek gasztroenterológia foglalkozik: táplálékallergiák, tejcukor-, vagy gyümölcscukor bontási zavar, coeliakia (lisztérzékenység), gyulladásos bélbetegség (Crohn betegség vagy colitis ulcerosa).
Két betegség emelhető ki ezek közül a gyakoriság alapján: a tejfehérje allergia és a lisztérzékenység (coeliakia).



A lisztérzékenységet semmiképpen nem szabad összekeverni az allergiával, hiszen ez egy genetikailag meghatározott (tehát öröklődő) autoimmun eredetű vékonybél betegség– mondja a doktornő. Mai tudásunk szerint a betegség fennállása esetén élethosszig tartó gluténmentes diéta tartása szükséges. A búza-, árpa-, rozs-tartalmú ételek szigorú kerülése mellett viszont teljes értékű, egészséges életet lehet élni. Ez egy ravaszul megbúvó betegség – emeli ki Dr. Szigeti Katalin. Bármely életkorban jelentkezhet, és nagyon gyakran fordul elő, hogy csak kevés, és nem is speciálisan gasztroenterológiai tünetet okoz.

Kizárólagosan a kamaszokat érintő betegségek nincsenek, de a gyulladásos bélbetegség, irritábilis bél szindróma, savas-refluxos panaszok legtöbbször ezt a korcsoportot érintik. Nagyon sok türelem, diszkréció szükséges ezekhez a félig még gyerek, félig felnőtt betegekhez, akik az életkori, életmódbeli sajátosságok, iskolai leterheltség miatt lelkileg sokkal sérülékenyebbek.
Ritkán, de találkozunk súlyos táplálkozási zavarokkal, anorexiával, bulémiával. Speciális betegcsoportot jelentenek az autista spektrum-zavarral küzdő gyerekek is.

Ez utóbbi betegségek természetesen, ahogy már írtuk nem tartoznak az általánosan gyakran felbukkanó betegségek közé. A gasztroenterológusnak azonban, amikor a panaszok hátterében megbúvó összefüggéseket keresi, minden részletről tudnia kell a pontos diagnózishoz. Ezért fontos, hogy a gyereken kívül a szülő is aktív részese legyen a gyógyító folyamatnak.

www.robertkorhaz.hu
www.robertrendelo.hu
Közel a gyógyulás!

Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.