Módosítás alatt a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény

Simon Gábor kifejtette: a kormányprogramban megfogalmazottak szerint a szakképzés modernizációjának célja, hogy a képzés szerkezete és a kibocsátott tanulók száma, felkészültsége minél jobban igazodjon a munkaerőpiac igényeihez. Kitért arra, hogy jelenleg egyszerre van jelen a túlképzés és a szakemberhiány a munkaerőpiacon, és utóbbiban jelentős szerepe van a szakképzés alacsony presztízsének, az információhiánynak és a nem kellően ösztönző támogatási rendszernek.

Mint elhangzott, a módosítás fontos eleme a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj bevezetése. A jogszabály módosítását indokolja a közúti közlekedési szolgáltatást végzőkkel kötött megállapodás, és a jogi környezet változásából eredő jogharmonizációs kötelezettség is. Ösztöndíjban azok részesülhetnek majd, akik nappali rendszerű oktatásban, szakiskolai évfolyamon, szakképző intézményben tanulnak és az adott régióban igényelt szakképesítést sajátítanak el. Az ösztöndíj forrása a munkaerő-piaci alap lesz, a juttatástól azt várja a kormány, hogy csökkenti a szakképzettség nélkül kikerülők számát a rendszerből. A javaslat esélyt jelenthet a hátrányos helyzetű fiatalok számára a tanulásra, képzettség megszerzésére - hangsúlyozta Simon Gábor.

Az államtitkár szólt arról, hogy a területi versenyképesség javítása érdekében, a fuvarozók és a kormány közötti megállapodás értelmében bővülnek a szakképzési hozzájárulás saját dolgozó képzésére fordítható támogatási céljai. Az előterjesztés azt is rögzíti, hogy a nonprofit gazdasági társaságoknak nincs szakképzési hozzájárulási kötelezettsége - közölte az államtitkár.

Kuzma László (KDNP) úgy fogalmazott: lassan havonta foglalkoznak ezzel a törvénnyel, amellyel hosszú távra kellene elrendezni a szakképzés helyzetét, azonban a folyamatos módosítások révén a fenntartók és az oktatási intézmények is nehezen alkalmazkodnak. A kereszténydemokrata képviselő azt mondta, a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjat nem 16 éves kortól, hanem már a pályaválasztástól, tehát 14 éves kortól be kellene bevezetni. Úgy vélte, egy-egy szakmát nem az ösztöndíj miatt választ egy fiatal, hanem a későbbi jó megélhetés reményében.

A közúti közlekedés kedvezményeivel kapcsolatban Kuzma László arról beszélt, hogy a kormány és a fuvarozók közötti megállapodás sérti az egyenlő esélyeket, így diszkriminatív. Aggályosnak nevezte azt is, hogy a fenntartóknak adott szakképzési hozzájárulás azonnal eljut-e a szakiskolákhoz.

Velkey Gábor (SZDSZ) azon a véleményen volt, hogy a szakképzési törvényen minden évben generális módosításokat hajtanak végre, amitől a rendszer bonyolult, bürokratikus, nehezen "kezelhetővé" válik, és ez nem jó irány. Helyesnek ítélte, hogy a javaslat a szakképzés esetében a kamarai feladatokat pontosítja és azok számon kérhetőek lesznek a kamarákon, de ez a megoldás növeli a bürokratizmust. Az SZDSZ elutasítja, hogy az előterjesztés "extra kivételeket" tesz a közúti közlekedési szolgáltatást végzőkkel, amely Velkey Gábor szerint a ágazatok között aránytalanságot eredményez.

Mint elhangzott, a liberálisok helyeslik ugyanakkor a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj rendszerét, ami a legjobb tanulók megtartására lehet jó, és az SZDSZ támogatni tudja, hogy a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) döntési jogokat kapjanak. Velkey Gábor alapvető problémának tartja, hogy az RFKB az adott régióban meghatározza a gazdaság által igényelt szakképesítéseket. A liberális képviselő szerint a rendszer akkor működik jól, ha közvetlenül a munkaerőpiacról jönnek a szükségletek.

Dér Zsuzsanna (szintén MSZP) elmondta: indokoltnak tartaná 16 évről 14 éves korra leszállítani a szakmaválasztás időpontját.

Velkey Gábor (SZDSZ) egyetértett azzal, hogy az általános iskolai rendszer alkalmatlan a szakmunkára fogékony gyerekek kiválasztására, a nyolcadik osztály után kontraszelekcióval történik a szakmunkások kiválasztása - jegyezte meg.
A szabaddemokrata képviselő szerint "kétkezi munkára koncentráló" gyakorlati szakképzésre van szükség a középiskola kilencedik és tizedik osztályában, olyan képzésre, ami biztosítja a későbbi helyes szakmaválasztás lehetőségét. Az ellenzéki politikus szerint a Ház által tárgyalt javaslat alkalmatlan a valódi változtatásokra, és nem a szakképzési rendszer átalakításának helyes irányába hat.

Filó Pál (MSZP) kiemelte: a pártok között egyetértés van a szakmunkás tanulók ösztöndíjrendszerének bevezetésében. A kormánypárti politikus hozzátette: a munkaerőhiány és munkanélküliség együttes jelenléte jól mutatja a szakképzés hiányosságait.

Babák Mihály (Fidesz) szerint elsősorban a "jó szakemberek" megbecsülésére lenne szükség, akik "leminősítése" legalább 15-25 éve tart. Az ellenzéki képviselő szerint a változtatáshoz elsősorban pénzre van szükség, ezért "nagyon üdvözítőnek" tartotta a szakmunkás ösztöndíj bevezetését. Hozzátette: a szakmunka elismerését a keresetek emelésével is segíteni kell.