Csökken a nettó bér az MSZOSZ szerint

Színlelt részmunkaidőtől tartanak

A szakszervezeti tömörülés szövetségi tanácsának állásfoglalása kiemeli, hogy a 93000 forintos minimálbér, a 108 000 forintos bérminimum és a havi 216 805 forintig elvárt bér jelentős bérköltség-emelést jelent a gazdaságnak, de semmilyen emelkedést nem jelent a bérből élőknek.
A tanács szerint a keletkező veszteségeket teljes mértékben a költségvetésből kellene kompenzálni. Ezzel szemben a kormány tervei szerint a kompenzáció forrásainak jelentős részét a munkáltatóknak kell biztosítani. "A kompenzációról szóló rendelettervezet zavaros, jelenlegi állapotában nem végrehajtható" - véli az MSZOSZ, amely szerint ez azt vetíti előre, hogy az amúgy is alacsony jövedelmezőségű ágazatokban nem lesz teljes körű kompenzáció, újra megjelennek a színlelt részmunkaidők és elbocsátások lesznek.

Harcolnak a nettó bér emeléséért

Az MSZOSZ tagszervezetei ennek ellenére arra készülnek, hogy a bértárgyalásokon elérjék a nettó keresetek növelését - áll a közleményben. Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa hangsúlyozza: az, hogy senki nem járhat rosszabbul azt jelenti, hogy nem csökkenhet a munkavállalók keresete, sem a béren kívüli juttatásaik nettó értéke. Az elvonásokat kompenzáló bérnövekedésnek havonta és személyre számítva kell teljesülnie - írják.
A tanács állásfoglalása szerint az idei várhatóan 2,8 százalékos termelékenységjavulás után jövőre a válságjelenségek és "a követhetetlen, kapkodó gazdaságpolitika ellenére" a munka termelékenysége mintegy 1,5 százalékkal növekedni fog.

A javuló hatékonyság mellett a munkavállalók "az elhibázott adókoncepció következtében" a jövedelmi folyamatok vesztesei lesznek - vélekedik az érdekképviselet. A munkavállalók döntő többségét érintő, várható nettó keresetcsökkenés az adójóváírás megszüntetésének valamint az egy százalékos járulékemelésnek a következménye; ezeket a változásokat az MSZOSZ mindvégig ellenezte.

2011. december 15.