Munka törvénykönyv: kirúgással járhat, ha szabadidőnkben megsértjük a munkáltatót?

Az az általános magatartási követelményekben szereplő passzus, amely szerint a munkavállaló szabadidejében sem adhat okot munkáltatója helytelen megítélésre, illetve az, hogy a dolgozó ellenőrzése csak munkaviszonnyal összefüggésben történhet, és ehhez előzetes tájékoztatáshoz van kötve ugyan, de különféle technikai eszközöket is felhasználhat a munkaadó, önmagában még nem, az indoklással együtt azonban alkalmas az új alaptörvényben is garantált információs önrendelkezési jog megsértésére.

A munkahelyen kívüli technikai eszközökkel végzett ellenőrzés, például megfigyelés elfogadhatatlan − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza. A tervezet normaszövegének bizonytalan megfogalmazásából nem, az indoklásból azonban következik, hogy a jogalkotó változtatni akar a jelenlegi gyakorlaton.

Új definíció: a "munkáltató jogos gazdasági érdeke"

Szabadidőnkben sem lesz mindegy, milyen magatartást tanúsítunk, viselkedésünkkel, öltözködésünkkel "sértjük"-e munkaadónk érdekeit, netán egy árnyas teraszon, baráti társaságban fogalmazunk meg kritikát főnökünkről - az új Munka Törvénykönyve (mt) tervezete szerint ezek ugyanis akár rendkívüli (illetve az új terminológia szerint: azonnali hatályú) felmondást is eredményezhetnek - cikkezi a hvg.hu is. A tervezet nyolcadik paragrafusában ugyanis jelentősen kiterjesztették a "munkáltató jogos gazdasági érdekeinek megsértése" eseteit. A hatályos törvényszöveg eddig erről egy mondattal szólt: "A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné".

Az NGM ehhez még két bekezdést fűzött. Ezek szerint "a munkavállaló a munkaviszonyon kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely - különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján - közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaviszony céljának veszélyeztetésére". Illetve: "a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága a munkaviszonyra való tekintettel nem korlátozható, ha a vélemény a munkaviszonnyal nem függ össze".

A hvg.hu által megkérdezett munkajogász szerint az, hogy a tervezet a magánéletre is kiterjesztené a törvény hatályát, aggályos, főleg azért, mert olyan gumiparagrafusokról van szó, amiket nehezen lehet értelmezni. "Ugyanettől tart Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke is. "Érezzük a szándékot a jogalkotó részéről, hogy egyértelműbb szabályokat teremtsen, de sajnos pont az ellenkezőjét sikerült elérni: ha ebben a formában lépne hatályba a szabályozás, az rengeteg jogvitához vezetne" - mondta a hvg.hu-nak Pataky Péter. Az MSZOSZ elnöke nem érti például, mit jelent a "munkaviszonyon kívül" kifejezés: "ha megszűnt a munkaviszonyom, akkor sem kritizálhatom az előző főnökömet? Ebben az esetben hogy rúghatnak ki? Ha viszont munkaviszonyban állok, akkor ez nem vonatkozik rám? Értem én, hogy a munkaidőn kívüli időszakra akartak itt gondolni (ez kiderül az indoklásból), de a szöveg nem erről szól".

hvg.hu/Napi Gazdaság