Ne haljon bele a munkába!

A stressz szó a mindennapi beszédben mindig valami rosszat jelent, holott nem mindig az. A stressz olyan, mint a tűz, ha megfelelő mértékben van jelen az életünkben, és jól kezeljük, akkor nagyon fontos eleme a mindennapjainknak, ha azonban elveszítjük felette a kontrollt, akkor katasztrófát okoz - hívta fel a figyelmet Magyar Judit, a Hungária Med-M főorvosa.

A szakember szerint minden stressz-szituáció tűszúrást jelent az ember szervezetének, amelyből ha túl sok van, akkor különböző tüneteket okoz. Ilyen lehet a fejfájás, a szapora szívdobogás, az izom- és ízületi fájdalmak, a levertség, az álmatlanság.

A Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózata szerint a munkahelyi stressz csökkentésével vagy kiküszöbölésével az egészségproblémák miatt bekövetkező, akár két hetet is meghaladó táppénzes hiányzások több mint egynegyede elkerülhető lenne. Felmérések alapján az európai munkaerő 25 százaléka szenved valamilyen stressz okozta problémától. Az ebből adódó megbetegedések, illetve a munkakedv romlása miatti hatékonyságvesztés évente húszmilliárd euró kiesést okoz az unió országaiban. A túlzott stressz egészségkárosító hatása hamar érezhető, a hajhullás, a bőrbetegségek, az allergia, az alvási és étkezési problémák, a gyomor- vagy nyombélfekély, a magas vérnyomás, a szorongásos depresszió, a cukorbetegség egyaránt lehet a következménye, úgy, ahogy akár a daganatos megbetegedések is.

A munkakör adottságai, a felelősség mértéke, a hatáskörök súlya, a munka-magánélet egyensúlya egyaránt befolyásolja, hogy kit mennyi stressz ér - mondta Prinzhausen Judit. Az Online Informatikai Zrt. HR-igazgatója hozzátette: egy HR-szakember tehet azért, hogy a stressz okozta hatások enyhébbek legyenek. Meg kell teremteni például a szervezet működési kereteit, vagyis definiálni szükséges a feladat- és felelősségi köröket, a munkafolyamatokat, amelyek mentén a szervezet hatékonyan tud működni. Ezenfelül biztosítani kell az alapvető tárgyi és személyi feltételeket.

A minőségi munkakörnyezetet, a megfelelő mértékű fizetést, illetve azokat a kommunikációs csatornákat, amelyeken keresztül az információáramlás hatékony a cégen belül. Egy HR-esnek szerinte alapvető feladata beszélgetni a munkatársakkal, még ha sajnos erre kevés idő is jut, s ha a beszélgetés során a HR-es azt tapasztalja, hogy a túlzott stresszhatás problémát okoz az egyik dolgozónál, ezt vissza kell valamilyen formában csatolni a munkatárs főnökének - emelte ki Prinzhausen Judit.

Tény, hogy az unió munkavállalóinak jelentős hányada állítja, korántsem elégedett az állásával. A TNS Eurobarometer felmérése szerint a dolgozók 41 százaléka úgy véli, munkája megerőltető, sőt idegőrlő. Egyötödük pedig állítja, veszélyes és egészségtelen körülmények között dolgozik. Tíz magyarból négy jelezte, hogy stresszesnek találja a munkáját. Magyar Judit úgy tapasztalja, sok menedzsert kifejezetten "éltet" a stressz, élvezik a nehéz, kihívást jelentő helyzeteket. Vagyis személyiségtől is függ, ki milyen módon dolgozza fel annak hatásait, például a konfliktusokat nehezen kezelőknél hamarabb jelentkeznek a stressz okozta tünetek.

Mikor volt utoljára szabadságon? Mivel tölti a hétvégéit? Sportol-e? Szokott-e táncolni, mikor volt utoljára moziban, szokott-e találkozni a barátaival, marad-e idő a hobbijára? Magyar Judit többek között ezt kérdezné meg attól, akin látszik, hogy nem feltétlenül szervi baja van, hanem a stressz okozza a problémáit.

A főorvos szerint a stresszbetegségek megelőzésében nagy szerepe van a prevenciónak, s ebben a foglalkoztatás-egészségügyi ellátás segítséget jelent. A munkaalkalmassági vizsgálatok, a menedzserszűrések, illetve más kiegészítő vizsgálatok alkalmával mindenképp kiderül, ha a dolgozók szervezetében elváltozást okoz a stressz. Magyar Judit azt javasolja mindazoknak, akik úgy érzik, a munkahelyükön nagy nyomás nehezedik rájuk, hogy feltétlenül ügyeljenek az étkezési szokásaikra, illetve arra, hogy ne legyen mozgásszegény az életvitelük.

(Világgazdaság)