A fogyatékkal élő munkavállalók sokkal gyakrabban szembesülnek munkahelyi konfliktusokkal

A Nemzeti Társadalomkutatási Központ (National Centre for Social Research) által készített, az Acas által megrendelt tanulmány rávilágított arra, hogy a fogyatékkal élő munkavállalók körében mért magas konfliktusszint hátterében nem maguk az egészségügyi állapotok állnak, hanem a munkahelyi támogatási rendszerek és a vezetési folyamatok hiányosságai. A kutatás szerint a főbb kiváltó okok a következők:

• Nem megfelelő támogatás és késedelmek: A szükséges segítő eszközök és intézkedések bevezetésének elhúzódása.
• Megállapodási nehézségek: A racionális akadálymentesítési és alkalmazkodási igények egyeztetésének kudarca.
• Kommunikációs problémák: A munkahelyi szükségletekről szóló hatékony párbeszéd hiánya.
• Túlzottan merev szabályzatok: A belső irányelvek rugalmatlan alkalmazása, amely elszigeteltséghez vezet.

A megkérdezett munkavállalók számos olyan konkrét esetet említettek, amelyek súlyosbították a helyzetüket. Egy diszlexiás munkavállaló például azután került elszigetelt helyzetbe, hogy a kollégák panaszkodása miatt a vezetője egy szekrényszerű helyiségbe költöztette át, amiért hangosan olvasta a szavakat a helyesírása segítése érdekében. Egy agydaganat miatt kezelés alatt álló dolgozót pedig fegyelmi eljárással fenyegettek meg az állapotával közvetlenül összefüggő hiányzások miatt. Egy oktatásban dolgozó neurodivergens munkavállaló arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a gyermekek számára számtalan támogatást biztosítanak, a személyzetnek egyedül kell boldogulnia.

Az Acas hangsúlyozza, hogy a vonalvezető vezetők kulcsszerepet játszhatnak a konfliktusok megelőzésében. Ha a menedzserek megkapják a megfelelő tudást, magabiztosságot és szervezeti támogatást az érzékeny beszélgetések lebonyolításához, azzal pozitív munkakapcsolatok építhetők, és a problémák gyorsabban megoldhatók. Ezzel elkerülhető a bizalom elvesztése, a magasabb hiányzás és a fluktuáció miatti anyagi veszteség.

Julie Dennis, az Acas inkluzivitási vezetője szerint a diszkriminációs esetek száma megduplázódott az elmúlt évtizedben, ezért arra buzdítja a munkaadókat, hogy a nyílt kommunikáció révén mielőbb azonosítsák a feszültségpontokat.

Forrás: Personnel Today