Nem félünk az APEH-tól?

A magyar vállalkozások egy része számára természetes a veszteséges működés, mintegy válasz a magas adóterhekre. Másrészt egyfajta büszke magatartás is, kvázi ellenállási mozgalom, amiben benne van az is, hogy mi a véleményük a kormányról, a fennálló rendről. Legalábbis erre lehet következtetni a vállalkozói körökben sűrűn hallható, "én aztán nem fogom a kormány zsebét tömni", "ezeknek én nem fizetek adót" kijelentésekből. Persze egy esetleges kormányváltás esetén a szöveg nem változik, hiába mások már az "ezek". Szóval még mindig trendi nem hozzájárulni a közös terhekhez, de annál menőbb hencegni az elsumákolt adóval.

A másik oldalról közelítve: ki ne hallott volna róla, hogy a közhivatalok (az ellenőrzést végzők is) olyan áron közbeszereznek, amiből biztosan nem futja még a minimálbérre sem. Akkor ki vesse az első követ a vállalkozóra? A pizzafutárnak mindenesetre nem volt szerencséje legutóbb, amikor számla nélkül szállított az APEH-be. Megcsípték. Persze mondhatják, ez az ő pechje.

Január elsejétől feláll az új szuperhatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Hogy milyen stratégiával igyekeznek majd rendet tenni, arról még keveset tudni.
De addig is, így év vége felé fussunk végig rajta, a nyugodt alváson kívül mit kockáztat az a vállalkozás, amelyik most a könnyebbik utat járja (tartós veszteséggel, vagy minimális nyereséggel lavírozik) és nem mellesleg milyen előnyöktől esik el.