Nem jogszerű a gördülő vasutassztrájk

Az MTI-nek nyilatkozva Heinczinger István elmondta: a VDSZSZ követelése - a munkáltató által megajánlott 6,9 százalék és a kiszervezés miatt követelt 10 százalékos bérfejlesztés - 17 százalékos béremelést jelentene. Ehhez jönne még a MÁV Cargo Zrt. privatizációjából követelt 2,5 havi bér kifizetése, ami 30 milliárd forint kiadás a MÁV Zrt-nek - mindez a vasút működésében jelentős tétel.

A MÁV Zrt. vezérigazgatója indokolatlannak tartja a VDSZSZ követelését azért is, mert a jogutódként működő kiszervezett cégeknél a dolgozók továbbra is élvezik a MÁV-nál korábban megszerzett szociális és jóléti juttatásokat, ezért elfogadhatatlan a 10 százalékos többletkövetelés.

A MÁV Cargo privatizációs bevételéből történő részesedés kapcsán a vezérigazgató kifejtette: a MÁV Cargo dolgozói a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében részesednek a privatizációs bevételből. Jogszabály szerint MRP szervezet csak a saját vállalatának eladásból kaphat pénzt, ezért jogszabályellenes lenne, ha más vasúttársaság dolgozói is kapnának a Cargo privatizációs bevételétből.

A MÁV Zrt. vezérigazgatója elmondta, vizsgálják, hogy jogszerű-e a bejelentett gördülő sztrájk. Véleménye szerint a sztrájkjognak megvannak az alapelvei, ha nem közlik időben a sztrájk kezdetét, az a joggal való visszaélést is jelentheti. A MÁV Zrt. vezérigazgatója reményét fejezte ki, hogy sztrájk esetén is meg lehet állapodni a minimális szolgáltatásról az utasok érdekében.

A VDSZSZ február 1-jétől határozatlan időre sztrájkot hirdetett a MÁV START Zrt.-nél és a MÁV Gépészeti Zrt-nél. Bejelentésük szerint február elsejétől bármikor lehet sztrájk, amikor a munkatársak felhatalmazást kapnak erre, majd abbahagyják, és egy újabb bizonytalan időpontban folytatják a munkabeszüntetést.