Nem kiforrott, miként adnának saját nyelvvizsgát az egyetemek

Az MRK múlt heti bejelentését követően az intézmények nagy része szintén közzé tette saját álláspontját: akad ahol továbbra is az állami nyelvvizsga jelenti majd a diploma feltételét, egyes egyetemek és főiskolák pedig bizonyos szakokhoz kötnék a belső nyelvvizsgarendszer kialakítását. Valódi amnesztiáról, azaz a nyelvtudás alóli tényleges felmentésről azonban egyikük sem beszél. "A Kecskeméti Főiskola a törvény által nyújtott lehetőséggel élve a tervek szerint megszervezi az intézményi nyelvi vizsgát. Mind a nyelvtanfolyam, mind a vizsga díjköteles lesz. Ennek mértékét később határozza meg a főiskola. A kérdésekben még szükséges a főiskola szenátusának döntése" - tájékoztat dr. Danyi József rektor.

A Szegedi Tudományegyetem is Szenátusa döntésére vár, amely ezekben a hetekben, hónapokban dolgozza ki a saját álláspontját. "Várhatóan lesz olyan szak, ahol a jelenlegi követelményt megtartják, mivel eddig sem okozott gondot a nyelvvizsga megszerzése: például az orvos képzésben. Ám lesz olyan szak is, ahol az akkreditált nyelvvizsgáztató helyként is működő egyetemi Idegennyelvi Kommunikációs Intézet által szervezett nyelvvizsga letételét fogják előírni" - fejti ki dr. Homoki−Nagy Mária, oktatási rektorhelyettes, majd hozzáteszi: országosan tart az egyeztetés, hogy az egyes szakok és egyes felsőoktatási intézmények követelményei között ne legyen nagy az eltérés.

A Pécsi Tudományegyetemen, ahol évente mintegy 1000-1500 fő nem veheti át diplomáját nyelvvizsga hiányában, az intézményi nyelvi vizsgák feltételrendszerének kidolgozásáról már megkezdték az egyeztetéseket az új, egységes állásfoglalás alapján. Bár az alapképzéseken és régi főiskolai-egyetemi képzéseken tanulók mintegy 20-24 százaléka nem tudja átvenni végbizonyítványát, ami jelentősen jobb az országos 30-40 százalékos átlagnál, a probléma így is orvoslásra vár. "Az előzetes szakterületi vélemények alapján valószínűsíthető, hogy ezt az új nyelvvizsga-lehetőséget nem minden képzési területen fogják majd bevezetni, és elképzelhető az is, hogy akár szakonként eltérő módon határozzák meg az általános nyelvvizsga-követelményeket" - tájékoztat az egyetem sajtóosztálya.

A székesfehérvári központú Kodolányi János Főiskola szintén az előkészítő fázisban tart: megkezdte az intézmény által szervezett külön nyelvvizsgával és az arra felkészítő tanfolyamok programjaival kapcsolatos munkát, a végső döntést azokról áprilisban hozzák meg. A főiskola azonban már most elhatározta: a belső nyelvvizsga követelményeit úgy határozzák meg, hogy azok közelítsenek a szakok képzési és kimeneti követelményeiben eredetileg meghatározott, nyelvvizsgára vonatkozó előíráshoz.

Debrecenben a mesterképzésben és az osztatlan képzésben semmilyen változtatást nem tervez az egyetem, vagyis nem tér el a jogszabályi előírásokban meghatározott nyelvvizsga-követelményektől. Az alap és hagyományos főiskolai képzéseknél a legtöbb szak esetén várhatóan a közös európai referenciakeret B2 szintjét fogadja el az intézmény, amelynek szenátusa még a szorgalmi időszak vége előtt meghozza a végleges döntést. "A vizsga megszerzéséhez segítséget is ad az intézmény, hiszen angol nyelvből jelenleg az egyetem akkreditált DEXAM nyelvvizsgaközpontjában, más nyelveken pedig az Origo debreceni kihelyezett vizsgahelyén van lehetőség nyelvvizsga letételére. Most felmérjük az igényeket, és annak megfelelően szervezünk több nyelven vizsgalehetőségeket azoknak a saját és más egyetemek hallgatóinak, akik sikeresen záróvizsgáztak, de nyelvvizsga hiányában nem vehették át diplomájukat" - tájékoztatott dr. Fábián István rektor.

A Debreceni Egyetemhez hasonlóan Veszprémben is működik saját nyelvvizsgaközpont, a Pannon Egyetem ezért nem látja indokoltnak egy, az állami nyelvvizsgát helyettesítő belső nyelvvizsgarendszer kialakítását. "A belső vizsgák szervezését a minőségi követelmények csökkentése irányába mutató lépésnek tartjuk, másrészt az intézményen belül működő nyelvvizsgaközpontban biztosítjuk azt, hogy a hallgatók - és a külső érdeklődők - nyelvvizsgát tehessenek" - jelentette ki az Edupressnek dr. Hartung Ferenc, a Pannon Egyetem oktatási ügyekért felelős rektori megbízottja. Hasonlóképp jár el az Eötvös Loránd Tudományegyetem, amely kizárólag akkreditált vizsgát fogad el a diploma feltételeként: "Az ELTE ragaszkodik a minőségi követelmények megtartásához, nem ad ki úgy diplomát, hogy a végzetteknek nincs nyelvvizsgájuk" - jelentette ki az Edupressnek dr. Fábri György rektorhelyettes.

edupress.hu