Nem lehet megélni a minimálbérből - nem is jönnek bevándorlók hazánkba

A Migráns munkavállalók információs hálózatának fejlesztése nemzetközi szakszervezeti együttműködés keretében elnevezésű projekt zárókonferenciáját Kelemen Melinda projektmenedzser nyitotta meg. Elmondta: a 2013-ban indult projektet 90 százalékban az Európai Bizottság finanszírozta 173 ezer euróval (mintegy 55 millió forint), az önrész 10 százalék volt. A program fő kedvezményezettje a Liga Szakszervezetek volt, emellett brit és román szakszervezeti szövetségek vettek részt a szakmai munkában.

A programmal a szakszervezetek különböző országok migráns munkavállalói helyzetének jobb megismerését tűzték ki célul, valamint azt, hogy a munkavállalási célból külföldre vándorlók jobban fel tudjanak készülni a körülményekre, amik idegen országban várják őket.

A projekt során öt nyelven elkészített információs füzetekben megtalálhatók az Egyesült Királyságba készülő munkavállalók számára a legfontosabb információk a munkavállalói jogokról, szabadságokról, munkaidőről, fizetésről valamint a munkahelyi problémakezelésről. A füzetek elérhetők a migrantinfo.eu honlapon.

Tóth Judit, a Szegedi Tudományegyetem szakértője szerint Magyarország nem vonzó ország a migránsok számára, az utóbbi években jelentkező csökkenés mind az uniós, mind a harmadik országból érkező állampolgárokra igaz. Felidézte, hogy a 2011-es népszámlálás szerint tíz év alatt 2 százalékról 1,5 százalék alá csökkent a külföldi állampolgárok száma Magyarországon. Ennek oka a magas munkanélküliségi arány és az alacsony fizetések voltak, a minimálbér összege alatta marad a minimális megélhetési költségeknek - mondta

Kitért arra, hogy a munkáltatók 38 százaléka munkaerő hiánnyal küzdött 2014-ben a Manpower munkaerő-piaci cég nemzetközi felmérése szerint, Magyarországon például az orvoshiány is akut probléma.

A kivándorolt munkavállalók által hazaküldött fizetések a GDP minimum 1,7 százalékát teszik ki, ez pedig fontos forrása az állami bevételeknek - tette hozzá.

Tóth Judit rámutatott: a magyar társadalom nem igazán érzékeny a bevándorlók ügyével kapcsolatban, egy felmérés szerint a válaszadók több mint fele szerint kárt okoznak a gazdaságnak a bevándorlók és mindössze 22 százalékuk szerint járulnak hozzá a gazdaság erősödéséhez.

Hozzátette: a kormány által tavaly elfogadott migrációs stratégia a képzett migránsokra helyezi a hangsúlyt, kompenzálva a munkaerő kiáramlását Magyarországról.

Marco Cilento, az Európai Szakszervezeti Szövetség tanácsadója előadásában hangsúlyozta: a migráció jelensége szorosan kapcsolódik a biztonság kérdéséhez. A múlt heti franciaországi terrorcselekményekre utalva elmondta: az európai intézmények a közeljövőben elsősorban a biztonsági kihívásokra fognak koncentrálni. A bizottság már kezdeményezte, hogy jobban ellenőrizzék az unió határait kifelé vagy befelé átlépőket, ugyanakkor a titoktartást, személyiségi jogok védelmét és a szabad munkaerő áramlás jogait is tiszteletben kell tartani - mondta.

A tanácsadó az olaszországi migrációs helyzetre kitérve kiemelte: az olasz partokhoz tavaly 170 ezren érkeztek a tengeren, elsősorban Líbiából. A kaotikus líbiai helyzet miatt gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni a Földközi tengeri csatornát, amely egy nyitott ajtó Európába. "Ha meg akarjuk állítani ezt a fajta bevándorlást, akkor Líbiában kell kezdeni a probléma megoldását" - tette hozzá.