Nem létezik „átlagos” elme: a neurodiverzitás lesz a jövő munkahelyeinek kulcsa

A JLL ingatlanfejlesztő és szolgáltató cég legfrissebb elemzése rávilágít, hogy a szervezeti tervezésnek a jövőben alapvető szempontként kell kezelnie a neurodiverzitást. Míg a hagyományos munkahelyi modellek korábban a szabványosításra, a kiszámíthatóságra és az egységes munkavégzési módokra épültek, a mesterséges intelligencia térnyerése a kognitív sokszínűséget emelte a stratégiai fontosságú témák közé.

Az „átlagos” elme csak egy mítosz

Dima Najib-Costa, a JLL közel-keleti és afrikai régiójának élményigazgatója szerint a legfontosabb felismerés, hogy soha nem létezett „átlagos” elme. A kutatások azt mutatják, hogy a globális népesség 15-20%-a neurodivergensnek tekinthető, ami egy nagyobb vállalatnál akár több ezer olyan munkavállalót is jelenthet, akik az átlagtól eltérően dolgozzák fel az információkat, másként kommunikálnak vagy reagálnak a környezeti ingerekre.

A jövő irodatervezése már nem csupán a négyzetméterek optimalizálásáról szól, hanem arról, hogyan támogatja a fizikai környezet a különböző gondolkodásmódokat. A JLL szakértője példaként említi, hogy míg az egyik dolgozó számára egy nyüzsgő, kollaboratív környezet ideális a felkészüléshez, addig egy másik munkatárs ugyanehhez a feladathoz csendet és ingerszegény környezetet igényelhet. Egyik megközelítés sem jobb a másiknál, csupán eltérő kognitív utakat képviselnek ugyanahhoz az eredményhez.

HR-szerep: Az empátiás szakadék áthidalása

Bár a neurodivergens munkavállalók jelenléte jelentős, többségük nem beszél nyíltan állapotáról a munkahelyén, ami komoly kihívást jelent a HR számára. Az SHRM (Society for Human Resource Management) tudásigazgatója szerint az AI-korszakban az olyan emberi készségek, mint az empátia, kulcsfontosságúvá válnak, és a HR-nek kell betöltenie az űrt a munkavállalói megértés területén.

Az Eagle Hill Consulting 2024-es jelentése rámutat a hiányosságokra:

• Az amerikai munkavállalók többsége egyáltalán nem ismeri a „neurodiverzitás” kifejezést.
• Csupán ötből egy dolgozó van tudatában annak, hogy neurodivergens kollégával dolgozik együtt.
• A munkavállalók 56%-a kifejezetten érdeklődik a neurodivergens kollégák menedzselésével kapcsolatos tréningek iránt.

Értékes tehetségek és leküzdendő akadályok

Melissa Jezior, az Eagle Hill Consulting vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a neurodivergens tehetségek – például az autizmussal, ADHD-val, diszlexiával, diszkalkuliával vagy Tourette-szindrómával élők – hatalmas értéket adhatnak a cégekhez. Kiemelkedő képességeik lehetnek az innovatív problémamegoldásban, a részletorientáltságban, a matematikai és adatelemzési feladatokban, valamint a kitartásban.

Ugyanakkor ezeknek a munkavállalóknak komoly akadályokkal kell megküzdeniük: a megbélyegzéssel, a szociális és kommunikációs nehézségekkel, valamint a szenzoros érzékenységgel, amely egy hagyományos irodát elviselhetetlenné tehet számukra. A megoldást a több mint 50% által igényelt érzékenyítő tréningek és a rugalmasabb, inkluzív munkakörnyezet kialakítása jelentheti.

Forrás: HR Dive