Nem tudta? Megreformálták a nyugdíjrendszert

Napokkal ezelőtt hozta nyilvánosságra a Pénzügyminisztérium a konvergencia programukat. A tavaly májusi nyugdíjváltozások költségvetési vonzatát tartalmazó dokumentumból kiolvasható, hogy a következő évtizedekben a GDP 3 százalékával költünk majd kevesebbet nyugdíjakra, a megtakarítás nagyobb része pedig a szinte észrevétlen nyugdíjemelésben bújik meg a Portfolio szerint.

Az Index a Portfolio alapján azt írja, hogy valószínűleg már a 2006-os választások előtt tisztában voltak a politikusok a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának problémáival, azonban érdemi változások csak évekkel később történtek.

A 2006-ban a nyugdíjak kiszámítása volt a legfőbb változás. A 2006 októberében elfogadott törvénymódosítás szerint a 2013 előtt megállapított nyugdíjak esetében a havi bruttó átlagkeresetet csökkenteni kell az egyéni járulékokkal, valamint ezt követően a személyi jövedelemadóval. A lap szerint az a lépés megközelítőleg nyolc százalékkal csökkentette az induló nyugdíjak értékét, miközben egyfajta korrigálásként a korábbi részleges valorizáció helyett átálltunk a teljes valorizálásra.

Emellett a nyugdíj mellett dolgozók keresetét is terheli járulékfizetési kötelezettség és ekkor került be a törvénybe a nyugdíj melletti munkavégzés esetén a keresetkorlát is.

Nyilvánvaló volt, hogy a nyugdíjrendszer így már nem tartható fenn, az állami pillér ugyanis hosszabb távon tartósan deficites lett volna, írja a lap. A Bajnai-kormány pedig a korhatáremelés, az alacsonyabb nyugdíjemelés, a 13 havi nyugdíj elvétele és a korai nyugdíjazás visszaszorítása mellett döntött.

Érdekes módon a legnagyobb megtakarítást az új indexálási szabállyal lehetett elérni a Pénzügyminisztérium modellje szerint, hiszen hosszabb távon 1.5 százalékkal csökken a GDP arányos kiadás ennek köszönhetően.

Portfolio/Index