Nemzeti Intézkedési Terv: elsődleges a foglalkoztatás bővítése

A minisztérium kiemeli: a foglalkoztatás bővítése - amely a magyar kormány gazdaságpolitikájának prioritása - az EU2020 végrehajtását megalapozó Nemzeti Intézkedési Tervben is Magyarország legfontosabb vállalásaként jelenik meg.

A közlemény szerint Magyarország - összhangban az uniós szintű céllal - egyebek között vállalta a 20-64 év közötti népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75 százalékra emelését és azt is, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintje a bruttó hazai termék 1,8 százalékára nő.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbb közölt adatai szerint július-szeptemberben a 15-64 éves korosztályra számított foglalkoztatási ráta 56 százalék volt.

Magyarország vállalja azt is, hogy a megújuló energiaforrások részaránya az energiafelhasználáson belül 14,6 százalékra nő, a teljes energiamegtakarítás-vállalás 10 százalék, az üvegházhatású gázok kibocsátása a 2005. évi szinthez képest legfeljebb 10 százalékkal nő.

A magyar célkitűzések között van, hogy a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők aránya a 30-34 éves népességen belül 30,3 százalékra nő, a képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig 10 százalékra csökken a 18-24 éves népességen belül.

További cél, hogy a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség aránya 5 százalékponttal csökkenjen.

A tárca egyben széleskörű konzultációt indít, amelynek célja a végleges NIT egyes pontjainak társadalmi szintű megvitatása. A végleges Nemzeti Intézkedési Tervet a társadalmi konzultációt követően, 2011 áprilisában nyújtja be a kormány a bizottságnak.

A közlemény szerint a NIT elfogadását követően kormányzati intézkedéssorozat veszi kezdetét, hogy az ország teljesíteni tudja a benne vállalt kötelezettségeit az évtized végére.

"Az intézkedések, illetve azok gazdaságra gyakorolt hatásai gyökeresen átalakítják majd a makrogazdasági alappályát, melynek alapja az egymillió új munkahely megteremtése tíz év alatt". A kormány azzal számol, hogy az egymillió új munkahelyből 400 ezer 2015-ig létrejön.

A vállalkozások a kilátások javulásával növelik beruházásaikat, amelyet kiegészít az EU-források növekvő és hatékonyabb felhasználása. A tervezett intézkedéseknek köszönhetően a gazdasági növekedés folyamatosan emelkedhet: a következő két évi 3-3,5 százalék körüli szintről 5 százalékra, majd afölé. A nominális GDP 2015-re közel 3.000 milliárd forinttal, 7,5 százalékkal meghaladhatja az alappálya szintjét - olvasható a minisztérium közleményében.

Az ehhez csatolt háttéranyag szerint 2020-ig a legnagyobb változás a nemzetgazdasági beruházásoknál várható: az alacsony, 2010-es bázisról az éves volumennövekedés előbb 7-8 százalékra, majd az előrejelzési horizont végére 10 százalék fölé gyorsul. A beruházási hányad 2014-re eléri a 25 százalékot. A jelentős adócsökkentés, valamint a foglalkoztatás növekedése pozitívan hat a fogyasztásra, így a normatív pályában a háztartások fogyasztása évi 4 százalék körül bővül 2013-tól.

A foglalkoztatottak száma 2012-ben 2, 2013-tól évi 3 százalékkal emelkedhet, így a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 11 százalék körüli szintről 2015-re 5 százalék közelébe süllyedhet.

Az EU 2010 nyarán indította útjára az Európa 2020 Stratégiát, amely fő céljaiban a korábbi Lisszaboni Stratégia utódának tekinthető, de eszközrendszerében, célkitűzéseiben, valamint végrehajtási és ellenőrzési rendszerében "túllép annak korlátain" - olvasható a háttéranyagban.