Oktatói Hálózat: elhibázott a megállapodás

Az Oktatói Hálózat az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben kiemelte: a felvételi keretszámokra vonatkozó követelés kivételével a megfelelő garanciák és konkrét kötelezettségvállalások híján nem látják annak a biztosítékát, hogy a tárgyalási alapként kezelt hallgatói pontok megvalósuljanak.

A megállapodás szövege álláspontjuk szerint óhajokból és homályos törekvésekből álló, elnagyolt vázlat, amely nem rögzít pontos célokat, feltételeket, határidőket. A kormány a tárgyalásokat elsősorban saját kommunikációs céljaira használja fel, miközben a felsőoktatás sürgős megoldásra váró problémáit elodázza - írták.

Az Oktatói Hálózat félrevezetőnek tartja azt a megfogalmazást, hogy "...2013-ban folytatódjék a felsőoktatás átfogó átalakítása..." Meggyőződésük, hogy a jelenlegi kormányzat által elkezdett átalakítások rossz irányt jelöltek ki, lényegében a felsőoktatás leépítését célozzák. A felsőoktatás - általuk is szorgalmazott - átfogó reformjának pontosan az ellenkező irányba kell mutatnia. A helyzet tényeken alapuló értékelésére és világos, az európai fejlődési trendekhez és követelményekhez igazodó preferenciák megfogalmazására van szükség.

Szerintük a korábban diszkriminált 16 szakon a 10-20 százalékos bekerülési küszöb nagyon alacsony, figyelembe véve, hogy a legnépszerűbb szakokról van szó, ahova még 2012-ben, a radikális keretszámcsökkentés után is a felvételizők 48 százaléka törekedett. (Akkor a felvettek között 27 százalék volt az arányuk.) Félőnek tartják, hogy az alacsony biztonsági küszöb csak a jómódú családok gyermekeinek ingyenes tanulását fogja biztosítani.

Hozzátették, a miniszter által meghúzott, rendkívül magas ponthatárok ugyanebbe az irányba mutatnak, lényegében az elitegyetemek elitszakjainak elitdiákokkal való megtöltését teszik lehetővé. A részmegállapodás nem tartalmaz semmilyen érdemi kötelezettségvállalást a felsőoktatási elvonások kompenzációjával, az egyetemek működésképességének helyreállításával kapcsolatosan. Márpedig ha a keretszámok nagyságrendileg a 2011-es szinthez igazodnak, akkor a felsőoktatás finanszírozását is a 2011-es szinten kell biztosítani. Hosszú távon rögzíteni kell az állami szerepvállalás minimális mértékét, és ebben az EU ajánlást, a GDP 1 százalékát kell irányadónak tekinteni - írták.

A pénzügyi helyzet rendezéséhez kevés, hogy a felek "kinyilvánítják együttműködésüket a felsőoktatási intézmények pénzügyi helyzetének áttekintésében" - olvasható a közleményben, amelyben rögzítették: az Oktatói Hálózat továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány tekintse partnerének a felsőoktatás minden érintett résztvevőjének legitim képviselőjét, az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórumot.

Hétfőn részmegállapodást írt alá az emberi erőforrások minisztere és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Balog Zoltán miniszter közlése szerint az ideiglenes megállapodás erre az évre szól, a felek fenntartják a jogot, hogy a jövő évben változtassanak.

A nyolc pontból álló egyezség rögzíti, hogy azon a 16 szakon - a többi között a jogász- és a közgazdászképzésben - is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. A dokumentum mellékleteként meghatározták az érintett szakokra bejutáshoz szükséges ponthatárokat, amelyek 425 és 470 pont között mozognak. A legmagasabb, 470 pont a kommunikáció és médiatudomány területen lesz, míg alkalmazott közgazdaságtan, jogász és nemzetközi tanulmányok szakokon 465 pontot határoztak meg.

A kormány törekszik arra, hogy a fenti szakokon a 240 pontot elérő vagy meghaladó elsőhelyes jelentkezők 10-20 százaléka számára biztosítson magyar állami ösztöndíjas férőhelyet - olvasható az aláírt dokumentumban.