Kiderültek a 2025-ös felvételi ponthatárok, brutál magas számok az élmezőnyben

A felvételizők 68 százaléka alapképzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 10 százaléka osztatlan szakokra, 2 százaléka pedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett. Akinek nem sikerült, az a pótfelvételi időszakban még jelentkezhet államilag támogatott és önköltséges helyekre.

Az idei évben rekordot döntött a felvételizők száma, közel 130 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, ami hét százalékkal magasabb, mint a tavalyi adat. 

Hankó Balázs miniszter úgy fogalmazott, hogy 95 907 hallgató kap olyan tartalmú sms-t, amiben azt közlik vele, hogy felvették a felsőoktatásba.

Varga-Bajusz Veronika, felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár azt mondta az állami férőhelyeknél tudják tartani a 10/7-es vagy a 10/8-as arányt, amit annyit jelent, hogy tíz jelentkezőből hetet vagy nyolcat államilag finanszírozott helyre vettek fel.

A legkeresettebbek továbbra is a gazdasági, a műszaki és az informatikai szakok. Egyre többen választják a pedagógusképzéseket, azon belül is természettudományos szakpárt utóbbit több mint kétezren. A szakképzésből is egyre többen lépnének tovább a felsőoktatásba: az elmúlt három évben másfélszeresére nőtt az innen jelentkezők száma - írja a felvi.hu.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a hivatalos közösségi oldalán így gratulált az érintetteknek: "Katonatiszt, orvos, pedagógus vagy épp mérnök – gratulálok mindenkinek, aki ma sikeres felvételijével egy lépéssel közelebb került az álmához!"

Brutálisan magas ponthatárok a Corvinuson

A nagyobb egyetemek népszerű képzéseire állami ösztöndíjas helyeiért idén is kevés volt a színötös érettségi. 478 pont - idén is legtöbb ponttal a Corvinus a nemzetközi gazdálkodás képzésére lehetett bekerülni. Tavaly erre az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapszakhoz szintén 478 pont kellett - írja az eduline. 

A Corvinus Egyetem legnépszerűbb nappali tagozatos, állami ösztöndíjas szakjai közül az alkalmazott közgazdaságtan ponthatára 455, a csak angol nyelven induló filozófia, politika, gazdaság szaké 450, a gazdálkodási és menedzsment szaké 443 (magyarul) és 440 (angolul), a gazdaságinformatikus szaké 440, míg a kommunikáció és médiatudomány szak – amely szintén kizárólag angol nyelven tanulható – 433 ponttal volt elérhető.

NKE: kiugróan magas ponthatárok és jelentős érdeklődés az egyetem képzései iránt

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közlése szerint több szakon is 400 pont felett kellett teljesíteniük azoknak, akik az intézménybe szerettek volna bekerülni. Öt karára több mint 12 ezer jelentkezés érkezett, első helyen 3997-en jelölték meg az NKE-t, közülük 2406-an kezdhetik meg tanulmányaikat szeptembertől.

Kiemelkedő érdeklődés mutatkozott az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) alapszakjai iránt: az angol nyelvű nemzetközi igazgatási szakra 431, a magyar nyelvűre 424 pont kellett a bejutáshoz. A legfiatalabb kar, a Nemeskürty István Tanárképző Kar új osztatlan szakjaira is jelentős volt a túljelentkezés: a német nyelv és kultúra tanára, történelemtanár szakpárra például 464 pont kellett.

A Rendészettudományi Karon a bűnügyi szak bűnüldözési szakirányára 436, a közrendvédelmi szakirányra 434 pont volt a határ. Az NKE-n belül a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar katonai repülőműszaki szakirányára 395, míg a katonai infokommunikáció képzésre 332 pont kellett. A Víztudományi Karon 21 százalékkal nőtt a felvettek száma az előző évhez képest.

Csaknem hétezer hallgatót vettek fel a Szegedi Tudományegyetemre

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 6913 új hallgatót vett fel az idei központi felvételi eljárás során. Az alapképzésen 4449-en, mesterképzésen 1232-en, osztatlan szakokon 1022-en, felsőoktatási szakképzésben pedig 210-en kezdik meg tanulmányaikat.

Az állami ösztöndíjas hallgatók száma eléri az 5692 főt, míg 1221-en önköltséges formában tanulnak majd. Az egyetem 200 önköltséges hallgatónak nyújt ösztöndíjat, amely az állami támogatásnak megfelelő.

A legtöbb új hallgató Szegeden tanul majd (6732 fő), Hódmezővásárhelyen 171, Békéscsabán tíz fő kezdi meg tanulmányait. Az SZTE Start és Start+ ösztöndíjprogramjai segítik a beilleszkedést, míg a pedagógusképzésre felvettek a Zirzen Janka-program révén kapnak támogatást.

A felvételi stratégia tudatos megtervezését jelzi, hogy több mint 60 ezren használták az SZTE pontkalkulátorát - írták. 

ELTE: több mint 12 ezer új hallgató szeptembertől

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) idén 12 583 új hallgató kezdheti meg tanulmányait, köztük 7823-an alapszakon, 3209-en mesterszakon, 1460-an osztatlan szakon, 91-en felsőoktatási szakképzésen.

A legtöbben nappali tagozaton (10 054 fő) tanulnak majd, de jelentős a levelező (2421 fő) és esti munkarendű (108 fő) képzésben résztvevők száma is. A hallgatók 82 százaléka állami ösztöndíjas.

A Gazdaságtudományi Kar, a Bölcsészettudományi Kar és a Pedagógiai és Pszichológiai Kar vonzotta a legtöbb hallgatót.

A legnépszerűbb alapszakok a jogász, a programtervező informatikus, a gyógypedagógia és a nemzetközi gazdálkodás voltak.

Az angol nyelvű képzések is egyre népszerűbbek: míg öt éve csak 311-en tanultak ilyen formában, idén ez a szám már elérte az 1007 főt. Az ELTE szombathelyi képzési helyszínén 966 hallgató kezdi meg tanulmányait.

BME: emelkedő ponthatárok, növekvő hallgatói létszám

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) az idei évben is növelte felvett hallgatóinak számát. Az alapszakokon 3854, osztatlan szakokon 232, míg mesterszakokon 886 hallgató nyert felvételt.

Az alapképzési és osztatlan szakokon 4,3 százalékkal több jelentkezőt vettek fel, míg a műszaki képzések esetében ez az arány meghaladta a 10 százalékot. A felvettek átlagos pontszáma több mint 70 százalékban meghaladta a 400 pontot, egyes szakokon 430-440 pont körül alakult.

A jelentkezők száma átlépte a 12 ezret, és az országosan műszaki képzést első helyen választók 25 százaléka a BME-t jelölte meg.

A népszerű szakok közé tartozik a gazdálkodás és menedzsment, a pszichológia, a mérnökinformatikus és a gépészmérnök szak is.

2175-en jutottak be idén a Semmelweis Egyetemre

Összesen 2175 hallgató nyert felvételt az általános felvételi eljárás keretében a 2025/26-os tanévben a Semmelweis Egyetem hat karának magyar nyelvű képzéseire - közölte az intézmény csütörtökön az MTI-vel.

A közleményben azt írták, hogy 2005-en államilag támogatott, 170-en pedig önköltséges képzésre jutottak be az egyetemre, ahol az orvos- és egészségtudományi területen továbbra is a legmagasabbak voltak a ponthatárok és országosan az intézmény képzései számítottak a legnépszerűbbnek.

"Elmondhatjuk, hogy a legjobbak közül is a legjobbak kerültek be a Semmelweis Egyetemre a mostani felvételi eljárásban. Szívből gratulálok a most felvett hallgatóknak, és bízom benne, hogy minél többükkel személyesen is találkozhatunk majd az idén megújult, az egyetemi élet és tanulmányok megkezdésének megkönnyítésére fókuszáló gólyatáborban"

- idézték a tájékoztatóban Merkely Bélát, az egyetem rektorát.

Összesen 484 hallgató nyert felvételt az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) képzésére, közülük 477-en államilag finanszírozott, 7-en pedig költségtérítéses formában. Előbbin 427, utóbbin pedig 425 pontra volt szükség a bejutáshoz.

Az Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK) képzéseire idén állami finanszírozással 127, önköltséges formában pedig 38, azaz összesen 165 hallgatót vettek fel.

Az Egészségtudományi Kar (ETK) képzéseire összesen 1048 jelentkező nyert felvételt, közülük 965-en államilag finanszírozott, 83-an pedig önköltséges formában. A legnépszerűbbnek számító szakokra, így a gyógytornász szakirányra 382 és 380, a dietetikus szakirányra 330 és 318 pontra volt szükség a bejutáshoz állami, illetve önköltséges finanszírozásban.

125 hallgató kezdheti meg tanulmányait idén szeptemberben a Fogorvostudományi Kar (FOK) államilag támogatott fogorvosképzésén, további öt fő pedig a költségtérítéses képzésre nyert felvételt. A Digitális Fogászati Tervezés alapképzési szakra 30-an jutottak be államilag támogatott, egy jelentkező pedig önköltséges formában. Fogorvosképzésre 417, illetve 416 ponttal lehetett bejutni államilag, illetve önköltséges finanszírozással, a Digitális Fogászati Tervezés szak esetében a ponthatár 334 és 303 volt.

A Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán (GYTK) 190 hallgató tanulhat, közülük 169-en az államilag finanszírozott, 21-en pedig önköltséges képzésben vehetnek részt. Előbbi képzésre 350, míg utóbbira 311 pontra volt szükség a bejutáshoz.

Összesen 95 hallgató nyert felvételt a Pető András Kar konduktor alapszakára: 83-an államilag finanszírozott, 12-en pedig önköltséges képzésen kezdhetik meg tanulmányaikat. Nekik 351, illetve 308 pontot kellett elérniük a sikeres belépéshez. A neurorehabilitáció mesterképzésre 29 fő államilag finanszírozott, 3 fő önköltséges hallgató került be 70, illetve 65 ponttal - olvasható a közleményben.

DK: növelni kell az államilag finanszírozott felsőoktatási férőhelyek számát

A Demokratikus Koalíció (DK) a felvételi ponthatárok kihirdetése kapcsán az állami férőhelyek számának növelését sürgeti. Dobrev Klára pártelnök Facebook-bejegyzésében azt írta: sok család számára csak az államilag támogatott képzés elérhető, a fizetős képzések költségei ugyanis komoly akadályt jelentenek.

Dobrev szerint az „Orbán-rendszer” 20 ezerrel csökkentette az állami férőhelyek számát a baloldali kormányokhoz képest, ami évente 20 ezer, tíz év alatt 200 ezer tehetséges fiatal esélyét vette el. A politikus szerint ez nemcsak hiba, hanem „bűn”, amit a DK kormányra kerülve vissza kíván fordítani.

Így változott a felsőoktatás 2010 óta - hányan, hol és mit tanulnak ma?

kép forrása: felvi.hu