Öt munkaügyi hiba, amit a vállalkozók rendszeresen elkövetnek

A vállalkozók többsége, arra képezte ki magát, hogy fejlődésük, esetenként a túlélésük érdekében olyan munkaügyi operatív eszközöket alkalmazzanak, melyek a legegyszerűbben, esetleg a leggyorsabban érhetők el, de mindenképpen olyan eszközöket, melyek a legkevesebb anyagi ráfordítással oldják meg a problémájukat.(megjegyzem, többnyire teljesen logikus lépések!).

"MUNKASZERZŐDÉS? TÁJÉKOZTATÓ? MUNKAKÖRI LEÍRÁS? ...DE HONNAN?

- "A NYOMTATVÁNYOS BOLTBAN LEHET ILYET KAPNI!"
- "A HAVER SIKERES VÁLLALKOZÓ, Ő IS EZT HASZNÁLJA MÁR ÉVEK ÓTA, TEHÁT AKKOR NEKEM IS JÓ LESZ!"
- "VÁSÁROLTUNK EGY MINTADOKUMENTUM ARZENÁLT. ABBAN AZTÁN MINDEN VAN!"
- "A KÖNYVELŐMNEK EZT TUDNIA KELL!"
- "DE HÁT ERRE VAN A JOGÁSZUNK!"

Ez az öt alapeset, amellyel a cégek 95 százalékánál találkozom.

Nos, nézzük csak sorjában őket:


1. "A BOLTBAN LEHET ILYET KAPNI!"

A munkaszerződés:

Tartalmazza a felek adatait + a három kötelező elemet:
- Munkakör;
- Munkabér;
- Munkavégzés helye;
- Plusz két - három pont, nyomtatvány kiadótól függően, ami lehet munkaviszony időtartama, próbaidő vagy egyéb kikötések, hivatkozások a Munka Törvénykönyvére.

Egy rövidke példa a boltban vásárolt munkaszerződés hiányosságairól. Ha engem munkavállalóként ilyen szerződéssel alkalmaz egy vállalat, akkor számomra nem kötelező:
- hogy a legjobb tudásom szerint végezzem a munkámat;
- hogy felelősséget vállaljak a munkám után;
- hogy a cég belső titkait megőrizzem;
- hogy a munkáltató utasításainak eleget tegyek;
- hogy az általam okozott kárt megtérítsem;
- hogy csak ennél a munkáltatómnál dolgozzak, azaz egy időben dolgozhatok akár a konkurenciánál is... (a munkáltatóm tájékoztatása nélkül).
- és még pár ehhez hasonló dolgot lehet felsorolni "ami nem kötelező", de fontos a munkaviszony létesítése szempontjából

FIGYELEM!
Ez a dokumentum, a legjobb szándék mellett is csak azoknak a munkavállalóknak jó, akik hétfőtől - péntekig, napi 8 órát dolgoznak.

Ha a vállalat üzemelési ideje hosszabb, mint napi 8 óra. Szombaton esetleg vasárnap is foglalkoztat és e vállalat ezt a dokumentumot használja, akkor egy esetleges munkaügyi ellenőrzés eredményeként, garantáltan több százezres bírságra számíthat. Ráadásul mindez semmit nem ér a kötelező tájékoztató nélkül, mely ideális esetben legalább tizenegy kötelező pontot tartalmaz.

LÁSSUNK EGY ILYEN PONTOT!

Iskolai végzettségbeli elvárás, egy adott munkakörre.

Egy tipikus bukás példája:

Egy vendéglátóipari egységnél dolgozik egy olyan mosogató, akinek érettségije van. A munkáltatók többsége azt szokta beírni, hogy milyen iskolai képesítéssel rendelkezik a munkavállalójuk, nem pedig azt, hogy milyen iskolai képzettségű munkavállaló kell az adott munkakörre.

Ennek veszélye a következő: ha a munkáltató bármilyen 8 osztályt meghaladó iskolai képzettségbeli elvárást rögzít az alkalmazási dokumentumokban - idén (2008-ban) pl. bruttó 80 000 Ft/hó fizet a munkavállalónak - akkor súlyosan megsérti a jogszabályi rendelkezéseket, hiszen nem fizeti ki a munkavállalót megillető kötelező legkisebb munkabért (minimum 82 800 Ft-ot).

Ez is sok százezer forint lehet, mert a munkaügyi bírságon felül az érintett munkavállalóknak, visszamenőleg ki kell fizetni az elmaradt bérüket és ezek járulékait.


2. "A HAVER SIKERES VÁLLALKOZÓ, Ő IS EZT HASZNÁLJA MÁR ÉVEK ÓTA, TEHÁT AKKOR NEKEM IS JÓ LESZ!"

Ha Ön egy ilyen szerződést használ, akkor érdemes szem előtt tartania:

- lehet, hogy ez a dokumentum nem felel meg a jogszabályi előírásoknak és "a haver évek óta ezt használja", de szerencséjére soha nem volt ebből gondja (nem volt nála még soha ellenőrzés..., nem volt munkaügyi pere..., stb.);
- az Ön cége teljesen másként üzemel mint az övé, más a nyitva tartás, más a tevékenység, ...stb;
- ha csak szerződést kap tőle és nincs hozzá kötelező tájékoztató, akkor abból is gondom származhat.


3. "VÁSÁROLTUNK EGY MINTADOKUMENTUM ARZENÁLT. ABBAN AZTÁN MINDEN VAN!"

Az általános mintadokumentumok a véleményem szerint sokkal többet árthatnak a vállalkozásoknak, mint amennyit használnak.

Én soha nem adnék pénzt ilyenre, mivel:

- 1000 minta közül csak a puszta szerencsére hagyatkozhatok, hogy számomra a legmegfelelőbb dokumentumcsomagot választom ki;
- Ha nem tudom pontosan, hogy melyek azok a fontos szempontok, amelyek alapján keresgéljek, nagy eséllyel el fogom rontani;
- Ha találok számomra szimpatikus dokumentumokat, honnan tudhatnám, hogy jókat választottam


4. "A KÖNYVELŐNMEK EZT TUDNIA KELL!"

5 ok, hogy miért vállalja el a munkaügyi dokumentáció elkészítését a könyvelő:

"Minden könyvelő ezt teszi, nekem is be kell vállalni";

"Ha ezt nem vállalom, akkor azt fogja hinni a megbízóm, hogy nem vagyok jó szakmailag";

"A munkaviszonyt, be- és kijelentést én csinálom, adok hozzá szerződést is, szerintem jobb mint a bolti";

"Lássa az ügyfél, hogy én mindenhez értek, felkészült vagyok, nyugodtan rám bízhatja magát";

"Ön kérte, én csak mindent megteszek az ügyfelem érdekében".

A "mindent az ügyfélért" alapelv mehet az ügyfél rovására?;
Ezt alkalomadtán döntse el Ön. Védelmükre azonnal felhoznám, hogy nekik nem a munkaügy a szakmájuk, a piac ezt diktálja és általában, a megbízónak való megfelelési kényszer viszi őket arra, hogy ezt is bevállalják. Amúgy, a legtöbbjük kiválóan ért a saját szakmájához!

5. "DE HÁT ERRE VAN A JOGÁSZUNK!"

A jogászok többsége vállal munkaszerződés készítést is. Az Ön kérésére, kívánság alapján ad egy munkaszerződés típust, esetleg kötelező tájékoztatót is. Gyakran találkozok olyan munkaügyi okmánnyal, amely kimondottan arra van kiélezve, hogy terjedelmes legyen. Hogy miért? Mert akkor a megrendelő elégedett, mivel látja, hogy miért fizet.

Nagyon népszerű beleírni a tájékoztató elemeit a szerződésbe. Ha tartalmilag és formailag helyes dokumentumot állított ki az Ön jogásza, akkor jogilag eleget tett a törvényi követelményeknek. Ennek a hátránya csupán az, hogy ha a kötelező tájékoztató pontjait időközben módosítani szeretné, ezt el kell fogadtatni a munkavállalóval is.

FIGYELEM!

Ha nem használ legalább három típusú munkaszerződést vállalatán belül, akkor sokkal költséghatékonyabb és egyszerűbb adminisztrációval járó megoldások léteznek az Ön számára.

LÁSSUNK EGY RÖVIDKE GYAKORLATI PÉLDÁT!

Egy olyan esetet, mely jogilag helyes, de az Ön pénztárcájára halálos és mindez egy jogász által rosszul értelmezett jogszabály miatt!

Egy 1000 főt foglalkoztató vendéglátó-ipari vállalat, egy jogász által összeállított anyag alapján adminisztrálta munkaügyeit.
A jogi álláspont: "a munkavállalót nem szabad beosztani egymást követő szombat-vasárnap, munkavégzésre". Hozzáteszem, hogy ez az álláspont teljesen helytelen, amennyiben vendéglátó-ipari egységről beszélünk, hiszen rájuk ez esetben eltérő jogszabály vonatkozik.

Természetesen, nagy káosz keletkezett a beosztásban, évek során kialakult egy szokás, mely azt eredményezte, hogy 70 fővel többet foglalkoztatott az indokoltnál, miközben folyamatosan munkaerőhiánnyal küszködött. Természetesen ez csak egy átfogó munkaerő-gazdálkodási vizsgálaton derült ki.

Számokban:
Csak minimálbérrel számolva éves szinten (minimálbér járulékostól kb. 94000 Ft)
70 fő x 94000 Ft x 12 hó = 78 960 000 Ft

+ nem számolva az adminisztrációt, az egyéb járulékos költségeket...

FIGYELEM!

Általában, a "csak munkajogászok" tudják, hogy jogilag mi a helyes, de munkaerő gazdálkodáshoz nem értenek. Így keletkezik az a lyuk, amelyiken milliók folyhatnak ki az Ön zsebéből, mindamellett, hogy maximális biztonságban érzi magát. És ez Önnek nagyon fontos, ha ezt jól csinálja, akkor érezni fogja, hogy:

A MUNKAVÁLLALÓJA BEFEKTETÉS, NEM PEDIG KÖLTSÉG!

Erzse Tibor, munkaügyi szaktanácsadó
TopHr.hu