Ötszáz iskolát vesz át az NGM a Kliktől

„A tervek szerint már idén szeptemberben megalakul a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) új háttérintézménye, amely a szakképzés fejlesztése mellett a jövőben a szakiskolák és szakközépiskolák fenntartásáért, illetve szakmai irányításáért is fog felelni” – mondta a Magyar Nemzetnek Czomba Sándor munkaerő-piaci és képzési államtitkár. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) névre keresztelt új fenntartó mintegy ötszáz iskolát venne át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól. „A szakképzéssel, felnőttképzéssel kapcsolatos feladatok szakmai irányítása már 2010 óta a nemzetgazdasági tárcához tartozik, de úgy láttuk, elengedhetetlen, hogy a fenntartói jogokat és kötelezettségeket is átvegyük, hisz nem lehet egy rendszert hatékonyan működtetni, ha csak kívülről avatkozunk bele” – fogalmazott az államtitkár, aki szerint a szakképzés legfontosabb feladata a munkanélküliség újratermelődésének megakadályozása.

„A kormány elvi döntése után az átalakítás előkészítő munkái megkezdődtek, de a végleges döntéshez még számos egyeztetésre van szükség. A tervezett forgatókönyv szerint az NSZFH létrehozását követően beterjesztjük a szükséges jogszabály-módosításokat, kormányrendeleteket, majd legkésőbb 2015 szeptemberében minden érintett intézményben az új fenntartói struktúrában indulna a tanév. A változás csak a honvédelmi, a belügyi és a földművelésügyi tárcához tartozó szakképesítéseket nem érintené” – hangsúlyozta.

Mint kiderült: a vegyes profilú intézmények átvételét illetően vannak még nyitott kérdések, ezek azok az iskolák, amelyek szakképzés mellett gimnáziumi vagy általános iskolai képzést is folytatnak. Czomba Sándor szerint elképzelhető, hogy a homogén szakiskolákat és a vegyes intézményeket nem egyszerre veszi át az NGM.

Az államtitkár szerint a munkaerőpiac szempontjából egészségesebb arányokat kell teremteni az iskolatípusok között, mert jelenleg a középiskolás diákpopuláció 40-45 százaléka jár gimnáziumba, illetve szakközépiskolába, és mindössze 10-20 százalék választja a szakiskolát, ráadásul ezen diákoknak is csak mintegy negyede tanul hiányszakmát. „Miközben a piacon komoly igény mutatkozik például egy hegesztő vagy gépi forgácsoló iránt, a nappali rendszerű oktatásban nincs vagy alig van, aki megszerzi ezeket a képesítéseket. A kormány a megújuló szakképzési rendszerben lehetőséget teremt – és anyagi támogatást is biztosít – ahhoz, hogy az intézmények átálljanak olyan képzési kínálatra, amelyekre valóban szükség van” – mondta Czomba Sándor. Hozzátette, olyan 3+2 éves rendszert alakítottak ki, ahol a szakma elsajátítását követően két év alatt érettségire is felkészülhet a diák, így megteremtették az átmenetet a felsőoktatásba is.

Magyar Nemzet Online / Edupress