Pataky Péter: A kormány csinált magának egy megoldhatatlan feladatot

Pataky Péter egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen kifejtette, hogy sok munkahelyen nem is tudnak valódi bértárgyalásokat folytatni, vagyis nem lehet megvizsgálni, hogy teljesítmény szerint jól meg vannak-e fizetve az emberek. Emellett a munkáltatók is tudják, hogy a reálkeresetek emelésével lehetne ösztönözni a munkavállalókat, az idén ugyanakkor szerinte ez nem lehetséges. Hangsúlyozta: a költségvetéssel és legfőképpen az adótörvényekkel a kormány "csinált magának egy megoldhatatlan feladatot", amelyet most másoknak kell megoldani.

Ugyan vannak olyan jövedelmi sávok, ahol a nettó keresetek nőnek, de a legmagasabb emelkedés is 3,8 százalékos, ami kisebb, mint az infláció várt mértéke, vagyis reálszinten ez sem jelent emelkedést - mondta az elnök. Azoknál a cégeknél, ahol a munkavállalók többsége ebbe a kvázi "nyertes" kategóriába - bruttó 250.000 forint felett - tartozik, van esély az érdemi bértárgyalásra - vélekedett.

Hozzátette: teljes körű adatok még nincsenek a bértárgyalások állásáról, de néhány nagyvállalatnál, a versenyképesebb társaságoknál nem a kompenzáción, hanem a kollektív szerződés béren kívüli juttatásain vitatkoznak, ami azt mutatja, hogy az elmúlt években ezeknél a munkáltatóknál megfelelően növelték a béreket. Gondok lehetnek ugyanakkor a könnyűiparban, a mezőgazdaságban, a szolgáltató szektorban, az építőiparban, valamint a kereskedelemben, mivel a munkavállalók 60-80 százalékának kompenzálni kell. A bérkompenzáció a fekete- és szürkefoglalkoztatás előretörését hozhatja - vélekedik az MSZOSZ elnöke.

Pataky Péter szerint a társadalom egy ilyen bérstruktúrában tovább szakad, és nem igaz, hogy a teljesítményt preferálják, vagyis hogy az keres többet, aki többet dolgozik. Az MSZOSZ elnöke úgy véli, többkulcsos, progresszív adórendszerre van szükség, mert a jelenlegi rendszer az adózók felső egyötödének hozott csak pluszt.

A bérkompenzáció szankciórendszerét "nevetségesnek" nevezte, és azt valószínűsíti, hogy a vállalkozásoknál a valódi kompenzáció helyett a "vagy lebukunk, vagy nem" mentalitás terjed majd el.

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kezdődő tárgyalások kapcsán úgy fogalmazott: "félelemmel vegyes várakozással" tekintenek a tárgyalások és a leendő megállapodás feltételei elé, mivel kérdéses, hogy mi lesz a következménye, milyen megszorításokkal jár majd a megállapodás, és mi lesz például a nyugdíjrendszerrel.

Az idei év változásai között felhívta a figyelmet arra, hogy az év végén megszűnik a korkedvezményes nyugdíj, és várhatóan júliusra kerül a kormány elé az ezzel kapcsolatos új javaslat. 2012 legnagyobb munkaügyi változásáról, az új Munka törvénykönyvének (Mt.) július elsejei hatályba lépéséről elmondta: jelenleg azon dolgoznak, hogy felkészítsék kollégáikat a változásokra, az pedig, hogy az új törvénykönyv nagyobb teret ad az egyéni megállapodásoknak, szervezetpolitikai váltást igényel a szakszervezetek részéről. Hangsúlyozta, hogy a munkavállalóknak jellemzően azt tanácsolják, ne írjanak alá semmit, amíg nem konzultáltak a munkahelyen képviselettel rendelkező szakszervezettel.

Pataky Péter szólt arról is, hogy egyelőre keveset lehet tudni az Mt. kapcsán az átmeneti és hatályba léptető rendelkezésekről, ezek megjelenése áprilisra várható. Kiemelte, hogy ebből a szempontból különösen fontos, hogy lesz-e olyan fórum, ahol meg lehet vitatni ezeket a változásokat.

Az új Munka törvénykönyvében az MSZOSZ szerint 8-9 olyan pont van, amely ütközhet európai normákkal, és észrevételeiket el is küldték Andor Lászlónak, az Európai Bizottság foglalkoztatásért felelős tagjának, de a bizottság hivatalból is vizsgálja a magyar szabályozást - mondta Pataky Péter.

Az érdekegyeztetés kapcsán hangsúlyozta: szükség van egy olyan fórumra, ahol a munkaadók és a munkavállalók képviselői a kormánnyal egyeztethetnek, ugyanakkor szerinte a tervezett versenyszférás állandó konzultatív fórum jelenlegi javasolt formájában - vagyis hogy a kormány jelöli ki, hogy mely érdekképviseletek vehetnek részt - "nem vállalható".

Az ágazati párbeszéd bizottságok megfelelő terepet kínálnának a munkaadók és munkavállalók közötti megállapodásnak a különböző szektorokban, azonban Magyarországon ezt nem használják ki a munkaadók - vélekedett Pataky Péter.