Prostitúcióból élnek francia egyetemisták ezrei

Laura D. 19 éves olasz és spanyol nyelvet tanul egy francia egyetemen, a második szemesztert járja. Édesapja fizikai munkás, édesanyja betegápoló. Ahhoz keveset keresnek, hogy lányuk tanulmányait támogassák. Ahhoz viszont sokat, hogy Laura ösztöndíj-támogatást kapjon szociális alapon. Így viszont az egyetemista lánynak minden hónap a túlélésről szól. Már az első naptól kezdve telemarketingesként dolgozik heti 15 órában, amiért 450 eurót kap. Ám ez sem elég az albérlet, a rezsi, az egyetemi jegyzetek kifizetéséhez, a megélhetés biztosításához, ráadásul az órák utáni napi 4 órás munka teljesen kimeríti. Egyszer az interneten böngészve ráakad egy hirdetésre. Egy 50 év körüli férfi alkalmi egyetemista partnert keres. Néhány napig gondolkodik, majd e-mailt ír és gyorsan össze is jön az üzlet. Egy egyórás együttléttel 250 eurót keres. És ettől kezdve belekerül egy spirálba: havi 2-3 alkalmi szexpartner vállalásával egészíti ki fizetését.

Negyvenezren is lehetnek

A történet Laura "Mes cheres études" (Drága tanulmányaim) című könyvében jelent meg, ami egy "escort-lány" első nagy publicitást kapott vallomása volt Franciaországban. Laura ügyfelei többnyire 50 év körüli, jól szituált urak voltak, akik nem mindig akartak szexet, valamikor egyszerűen csak társaságra, kíséretre vágytak.

Laura története nem egyedi. Egy francia egyetemi szövetség 40 ezerre, a francia rendőrség 20 ezerre teszi a magukat prostitúcióval fenntartó egyetemisták számát. Nem jobb a helyzet Angliában sem. A Kingston Egyetem 2006-os felmérése szerint a megkérdezett egyetemisták tíz százaléka számolt be arról, hogy évfolyamtársai között van olyan lány, aki prostitúcióval egészíti ki ösztöndíját.

Laurának időközben sikerült kijönnie a spirálból, már nem a szexből tartja fenn magát. Pincérként dolgozik esténként. Kevesebbet keres, ám jobban érzi magát.