A jövő munkavállalói már most elveszítik a fókuszt? Megszólaltak az egyetemi oktatók

A 2025. október 29. és november 26. között készült, nem reprezentatív felmérést az észak-amerikai felsőoktatási térségben működő Elon University és az American Association of Colleges and Universities készítette. Mindkét intézmény az Egyesült Államokban, Észak-Amerikában működik, a válaszadók köre pedig amerikai felsőoktatási intézmények oktatóiból állt.

A kutatás egyik legerősebb üzenete, hogy az oktatók túlnyomó többsége a generatív mesterséges intelligenciát nem pusztán technológiai eszköznek, hanem a tanulási és gondolkodási minták átalakítójának látja.

A válaszadók 95%-a szerint a generatív AI növeli a hallgatók túlzott eszközhasználatát, 90% úgy véli, hogy gyengíti a kritikus gondolkodást, 83% szerint pedig rövidíti a figyelmi időt.

Az egyetemek szerint éppen azok az alapkompetenciák sérülnek, amelyekre a tudásalapú munkakörök épülnek – az önálló gondolkodás, a tartós koncentráció és az elemző képesség.

A felmérés alapján az oktatók 86%-a úgy látja, hogy a generatív AI a felsőoktatásban dolgozók szerepét és munkáját is érdemben átalakítja, és 79% szerint a hagyományos oktatási modell a saját intézményében is változni fog. Ezzel párhuzamosan 78% érzékeli, hogy a csalás mértéke nőtt az AI-eszközök elterjedésével. Ide tartoznak például az AI-val készíttetett beadandók, vizsgafeladatok vagy kutatási anyagok, illetve olyan munkák, ahol a hallgatók nem tüntetik fel a generatív eszközök használatát.

A válaszadók 48%-a szerint a hallgatók kutatási munkájának színvonala romlott a generatív AI megjelenése óta, és mindössze 20% érzékel javulást.

Az oktatók 74%-a úgy véli, hogy a diplomák értékére a generatív AI inkább negatív hatással lesz.

A munkaerőpiaci felkészültséget vizsgálva a felmérés azt mutatja, hogy az oktatók 63%-a szerint a 2025 tavaszán végzett hallgatók nem voltak megfelelően felkészítve arra, hogy a generatív AI-t a munka világában tudatosan és hatékonyan használják.

A kutatás egyik szerzője, Lee Rainie szerint a felsőoktatásban dolgozók erősen megosztottak az AI megítélésében: vannak, akik kísérleteznek és fejlesztenek, mások kifejezetten ellenállók, de a többség még keresi a helyes irányt. Abban azonban széles körű egyetértés mutatkozik, hogy világos intézményi értékek, közös normák és célzott AI-készségfejlesztés nélkül fennáll a veszélye annak, hogy a mély tanulás, az emberi ítélőképesség és a hallgatók intellektuális önállósága háttérbe szorul.

Fontos ugyanakkor, hogy az oktatók nem elutasítóak a technológiával szemben. A válaszadók 61%-a szerint a generatív AI a jövőben képes lehet támogatni vagy személyre szabni a tanulást, és 69% már most foglalkozik az oktatásban az AI-hoz kapcsolódó témákkal – például a torzításokkal, a hallucinációkkal, az adatvédelemmel és az etikai kérdésekkel.

A HR-szempontból legkritikusabb kockázat mégis az intézményi felkészületlenség. Az oktatók 59%-a szerint saját intézményük nincs megfelelően felkészülve arra, hogy a generatív AI-t a hallgatók munkaerőpiaci felkészítésében hatékonyan használja. 68% úgy látja, hogy magukat az oktatókat sem készítették fel megfelelően az AI oktatási és mentorálási alkalmazására, és 67% szerint a nem oktatói munkakörökben dolgozó munkatársak támogatása is hiányos.

A hosszabb távú következményeket vizsgálva az oktatók 62%-a úgy gondolja, hogy a generatív AI a következő öt évben inkább rontani fogja a tanulási eredményeket, és 49% szerint a hallgatók jövőbeli karrierkilátásaira is inkább negatív, mint pozitív hatással lesz.

Mit tanuljon ma a gyerekem, ha az AI mindent felforgat? - íme két szakember válasza

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: freepik