Radikális változtatások kellenek a dolgozó emberek megbecsülésének visszaszerzéséhez

Azt is írják, hogy a jelen, a jövő, a fejlődés alapja csak az lehet, hogy mindenki számára elérhető legyen a tisztes megélhetést biztosító tisztes munka. A legtöbb ember számára a tisztes munka hiánya egyenlő a szegénységgel. A szakszervezeteket ugyanazok a kedvezmények és támogatások illessék meg, mint az egyházakat!

Az állam által biztosított forrásból legyen biztosítva minden munkavállalóként regisztrált magyar ember szakszervezeti tagsága.

A tisztes munka koncepcióját a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vezette be és kezdte el terjeszteni 1999-ben. Ez a legáltalánosabb értelmezés szerint olyan fejlődési pályát jelent a munka világában, amely ötvözi a versenyképességet és a társadalmi igazságosságot, azaz a gazdasági és szociális fejlődés kéz a kézben halad, így tudatosan elkerülhető az országokon belüli és országok közötti gazdasági és szociális egyenlőtlenségek további elmélyülése. Ha sikerül erre a fejlődési pályára térni, az egyének számára azt eredményezi majd, hogy biztonságos munkakörülmények között lesz lehetőségük tisztes jövedelmet biztosító, hasznos munkavégzésre, és a szociális védelmi rendszerek is megfelelő biztonságot nyújtanak. Az ilyen munka esélyt ad a személyes fejlődésre és a társadalmi beilleszkedésre, valamint arra, hogy részt vehessenek a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában, továbbá arra, hogy kifejezhessék véleményüket, és szabadon szerveződhessenek érdekeik kifejezésére és megvédésére. A Munkát, Kenyeret, Tisztességes Béreket Egyesület szerint napi szinten látható, hogy Magyarország kormánya szembe megy ezzel a koncepcióval.

Meg kell állítani a magyar munkavállalók kizsákmányolását! A munkáltatók béremelésben gondolkozzanak, ne abban, hogy vendégmunkásokat hozzanak be az országba! Ez konzerválja azt a helyzetet, hogy félmillió magyar munkavállaló külföldön keresi a boldogulást.

Az Egyesület szerint olyan, a dolgozókat védő Munka Törvénykönyvét kell alkotni, amely magában foglalja az Európai Szociális Kartában megfogalmazott dolgozói jogokat. Ezen jogok gyakorlását szabadon aláírt kollektív szerződések, törvényes bérmegállapító mechanizmus vagy az országos viszonyoknak megfelelő egyéb eszközök révén kell elérni. Szükség lenne szerintük erős szakszervezeti jogokat biztosító Sztrájk Törvény megalkotására is.

OS/MTI