Rosszul működik az uniós nyugdíjelszámolási rendszer
Magyarországi panaszok alapján az európai uniós tagállamok közötti nyugdíjelszámolási rendszer működését szabályozó előírások módosítását kezdeményezte Gál Kinga és Őry Csaba (mindkettő Fidesz) európai parlamenti képviselő, jelentették be a képviselők Brüsszelben sajtótájékoztatón kedden.
A szabályozás szerint, ha egy uniós állampolgár különböző tagállamokban szerez nyugdíjjogosultságot, akkor a járadék végleges összegének megállapításához az országok hatóságainak együtt kell működniük. Az eljárások lefolytatására és azok eredményeinek átadására azonban ma nincs kötelező határidő. Ez utóbbival viszont számos tagállam visszaél, ezért lenne szükség a szabályok világosabbá tételére. Őry Csaba az EP foglalkoztatási és szociális bizottságában kezdeményezte a nyugdíjelszámolási rendszerben alkalmazott eljárási határidők felülvizsgálatát és szigorítását. Gál Kingával együtt pedig mind nemzeti, mind uniós szinten határozott lépéseket kezdeményezett a helyzet rendezésére.
Fellépésük előzménye, hogy az Európai Parlamenthez is egyre nagyobb számban érkeznek az állampolgári bejelentések, amelyek azt sérelmezik, hogy számos tagállam - így egyebek között Románia, Németország, Ausztria, illetve Magyarország - között nem működik megfelelően a nyugdíjelszámolási rendszer, amelynek a kereteit az uniós jog adja. Ma Magyarországon mintegy 2500 nyugdíj elbírálás áll emiatt, és már több százan keresték meg Gál Kingát közülük, hogy megoldást találjanak a gondjukra. Ők Romániából települtek át, majd szülőföldjük uniós csatlakozása után mentek nyugdíjba, és sürgető kérésük ellenére mind a mai napig (egyes esetekben több mint egy éve) nem kapják meg a szomszédos országban ledolgozott évekre járó nyugdíjukat. A román nemzeti és megyei hatóságok eközben a képviselők szerint "mondvacsinált indokokra" hivatkoznak, hogy tovább odázzák az ügyek rendezését, holott 2007. január elseje óta Romániában is érvényben van a tagállamok közötti nyugdíjelszámolási rendszer működését szabályozó uniós rendelet.
A jelenleg problémát okozó joghézag megszüntetése érdekében a két magyar néppárti politikus a parlamenti fellépéssel párhuzamosan írásbeli kérdést is intézett az Európai Bizottsághoz, az esetleges jogsértések megállapítása és a jogorvoslati lehetőségek feltárása céljából. Gál Kinga azt is elmondta, hogy ugyanebben az ügyben már egy hónappal ezelőtt is megkereste a bizottságot, de Vladimír Spidla biztos válasza elkerülte a kérdés lényegét, és nem érintette a probléma megoldását. A képviselők azt javasolják, hogy amíg a kérdés megnyugtatóan nem rendeződik, akiknek több országból származó nyugdíjra van kilátásuk, már legalább egy évvel annak esedékessége előtt kezdjék meg az ügyintézést.
Fellépésük előzménye, hogy az Európai Parlamenthez is egyre nagyobb számban érkeznek az állampolgári bejelentések, amelyek azt sérelmezik, hogy számos tagállam - így egyebek között Románia, Németország, Ausztria, illetve Magyarország - között nem működik megfelelően a nyugdíjelszámolási rendszer, amelynek a kereteit az uniós jog adja. Ma Magyarországon mintegy 2500 nyugdíj elbírálás áll emiatt, és már több százan keresték meg Gál Kingát közülük, hogy megoldást találjanak a gondjukra. Ők Romániából települtek át, majd szülőföldjük uniós csatlakozása után mentek nyugdíjba, és sürgető kérésük ellenére mind a mai napig (egyes esetekben több mint egy éve) nem kapják meg a szomszédos országban ledolgozott évekre járó nyugdíjukat. A román nemzeti és megyei hatóságok eközben a képviselők szerint "mondvacsinált indokokra" hivatkoznak, hogy tovább odázzák az ügyek rendezését, holott 2007. január elseje óta Romániában is érvényben van a tagállamok közötti nyugdíjelszámolási rendszer működését szabályozó uniós rendelet.
A jelenleg problémát okozó joghézag megszüntetése érdekében a két magyar néppárti politikus a parlamenti fellépéssel párhuzamosan írásbeli kérdést is intézett az Európai Bizottsághoz, az esetleges jogsértések megállapítása és a jogorvoslati lehetőségek feltárása céljából. Gál Kinga azt is elmondta, hogy ugyanebben az ügyben már egy hónappal ezelőtt is megkereste a bizottságot, de Vladimír Spidla biztos válasza elkerülte a kérdés lényegét, és nem érintette a probléma megoldását. A képviselők azt javasolják, hogy amíg a kérdés megnyugtatóan nem rendeződik, akiknek több országból származó nyugdíjra van kilátásuk, már legalább egy évvel annak esedékessége előtt kezdjék meg az ügyintézést.
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon