Sarkozy rugalmasabbá tenné a 35 órás munkahetet
Nicolas Sarkozy államfő szerint a francia szociális modell nem tartható tovább pénzügyileg, ezért az igazságosság és a hatékonyság elvét összehangolva a munka, az érdem és az esélyegyenlőség elvére építve átfogó új szociális modell kidolgozását javasolja.
A francia elnök a Szociális hírek újságírói egyesületének (AJIS) tagjai előtt, a szenátus épületében tartott közel egyórás beszédében vázolta fel kedden szociális reformprogramját, hangsúlyozva a szakszervezetekkel folytatandó párbeszéd szükségességét.
Sarkozy ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy "a szociális párbeszéd nem szolgálhat alibiként a tétlenséghez". Véleménye szerint azonnal, gyorsan és messzebb kell menni a korábbi, koherencia nélkül, kis lépésekben végrehajtott reformoknál, amelyek kudarcra voltak ítélve. "Csak akkor kérhetjük a franciáktól, hogy legyenek szolidárisak, ha biztosak abban, hogy mindenki egyformán vállal felelősséget, azt mondanám, feddhetetlen a szabályok betartásában" - hangsúlyozta a francia elnök az egészségügyi rendszer átalakítását illetően.
A szolidaritás és a felelősségvállalás összehangolására a társadalombiztosítás terén Sarkozy a szociális szolgáltatásokkal visszaélők kiszűrésére két dolgot javasolt: a csalás súlyosságának függvényében az egyénekkel szemben a támogatások és a szolgáltatások egy vagy több évre szóló felfüggesztését, a vállalkozások számára pedig sávhatárokkal megállapított büntetés kiszabásának bevezetését.
A francia elnök meghirdetette a 35 órás munkahét rugalmasabbá tételét, az idősek munkavállalásának ösztönzését. Konferenciát jelentette be a vásárlóerőről és a munkahelyről, elindítja a munkavállalási szerződés reformját, és szankciókat hirdetett meg olyan munkanélküliek ellen, akik visszautasítják a munkaügyi hivatal által felajánlott állásokat.
A beszéd Franciaországban leginkább várt része a nagy állami vállalatok speciális nyugdíjrendszerének "haladéktalan reformját" érintette, amilyen például az SNCF (Államvasutak), az RATP (Párizsi Közlekedési Vállalat) vagy az EDF (Villamos Művek). Az itt foglalkoztatottak ugyanis csak 37 évig fizetnek nyugdíjjárulékot, míg a többi francia munkavállaló negyven évig. A kivételezett helyzetben lévő nagy állami nyugdíjpénztáraknak jelenleg félmillió munkavállaló fizet járulékot, amelyekhez ugyanakkor háromszor annyi ellátott, a francia nyugdíjasok öt százaléka tartozik. A reform "sürgőssége nem igazolhatja a szociális párbeszéd lebecsülését (...) nem kívánok senkit megbélyegezni, és nyílt lapokkal játszom" - nyugtatta meg a tiltakozásukat már előre jelző szakszervezeteket a francia elnök.
Sarkozy ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy "a szociális párbeszéd nem szolgálhat alibiként a tétlenséghez". Véleménye szerint azonnal, gyorsan és messzebb kell menni a korábbi, koherencia nélkül, kis lépésekben végrehajtott reformoknál, amelyek kudarcra voltak ítélve. "Csak akkor kérhetjük a franciáktól, hogy legyenek szolidárisak, ha biztosak abban, hogy mindenki egyformán vállal felelősséget, azt mondanám, feddhetetlen a szabályok betartásában" - hangsúlyozta a francia elnök az egészségügyi rendszer átalakítását illetően.
A szolidaritás és a felelősségvállalás összehangolására a társadalombiztosítás terén Sarkozy a szociális szolgáltatásokkal visszaélők kiszűrésére két dolgot javasolt: a csalás súlyosságának függvényében az egyénekkel szemben a támogatások és a szolgáltatások egy vagy több évre szóló felfüggesztését, a vállalkozások számára pedig sávhatárokkal megállapított büntetés kiszabásának bevezetését.
A francia elnök meghirdetette a 35 órás munkahét rugalmasabbá tételét, az idősek munkavállalásának ösztönzését. Konferenciát jelentette be a vásárlóerőről és a munkahelyről, elindítja a munkavállalási szerződés reformját, és szankciókat hirdetett meg olyan munkanélküliek ellen, akik visszautasítják a munkaügyi hivatal által felajánlott állásokat.
A beszéd Franciaországban leginkább várt része a nagy állami vállalatok speciális nyugdíjrendszerének "haladéktalan reformját" érintette, amilyen például az SNCF (Államvasutak), az RATP (Párizsi Közlekedési Vállalat) vagy az EDF (Villamos Művek). Az itt foglalkoztatottak ugyanis csak 37 évig fizetnek nyugdíjjárulékot, míg a többi francia munkavállaló negyven évig. A kivételezett helyzetben lévő nagy állami nyugdíjpénztáraknak jelenleg félmillió munkavállaló fizet járulékot, amelyekhez ugyanakkor háromszor annyi ellátott, a francia nyugdíjasok öt százaléka tartozik. A reform "sürgőssége nem igazolhatja a szociális párbeszéd lebecsülését (...) nem kívánok senkit megbélyegezni, és nyílt lapokkal játszom" - nyugtatta meg a tiltakozásukat már előre jelző szakszervezeteket a francia elnök.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Aki kérdez: Branyiczki Imre
Riportkönyv 70 év fölött még aktívan dolgozó ismert szakemberekkel