Sikeres a KKV Plusz
Több mint tízezer kis cég bővítette létszámát. Már közel 14 ezer álláskereső jutott tartósan munkához összesen több mint tízezer cégnél novemberig az idén indított program keretében, amely a mikro-, kis és középvállalkozásoknak, civil szervezeteknek nyújt járulékkedvezményt.
2006 januárjától vehető igénybe a foglalkoztatást ösztönző KKV Plusz program. Azok a 250 fő alatti vállalkozások, amelyek létszámbővítésüket a legalább három hónapja regisztrált álláskeresők köréből biztosítják, egy egész éven át mentesülnek a teljes munkáltatói járulékfizetés alól. Ez 29 %-os tb-járulékot, 3 %-os munkáltatói járulékot és 1950 forintos egészségügyi hozzájárulás elengedését jelenti. Egy fő után legfeljebb a minimálbér 130 %-ának megfelelő járulékalap után jár a kedvezmény. A kedvezménnyel élő vállalkozóknak egy éves továbbfoglalkoztatási kötelezettséget kell vállalniuk. A munkáltatók 2006. december végéig kapcsolódhatnak be a programba, a megállapodást a munkaügyi kirendeltségeken lehet megkötni.
A résztvevő munkáltatók legtöbbje, 8 ezer mikrovállalkozás, azaz 10 főnél kisebb létszámot foglalkoztat. A 10-50 fő közötti kisvállalkozások száma kétezer, arányuk közel 20 %. A közepes cégek érdeklődése ennél mérsékeltebb, csaknem félezer vállalkozás kapott kedvezményt. A nonprofit szférából 177 szervezet vett részt a programban.
A program keretében foglalkoztatott létszám megoszlása követi a résztvevő cégek megoszlását: az álláskeresők 71 %-a, 9572 fő a mikrovállalkozásoknál, további 21 %-uk, 2851 fő pedig a kisvállalatoknál létesített munkaviszonyt. Közepes vállalatoknál 811 álláskereső vállalt munkát, nonprofit szektorban 212-en. Egy gazdasági szervezethez átlagosan 1,2 főt vettek fel.
A munkáltatók fele szezonális ágazatban működik. A résztvevő vállalkozások 35%-a a kereskedelmi, 18%-a pedig az építőipari cég. További 10-11%-uk feldolgozóipari, ill. idegenforgalmi vállalkozás, a mezőgazdasági foglalkoztatók aránya 7,4 %-os. A szerződések közel egyharmadát 3 megyében: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, és Borsod-Abaúj-Zemplén területén működő cégek kötötték.
A foglalkoztatottak 77 %-a fizikai munkakörben helyezkedett el, nagyobb részük szakképzettséget igénylő tevékenységet végez. 26,6 %-uk szolgáltató jellegű munkakört tölt be, további 23 %-uk ipari és építőipari foglalkozású. A szakképzettséget nem igénylő munkát végzők aránya 18,4 %-os. A foglalkoztatásukat megkezdők legnagyobb hányada, 38,7 % a 25-34 év közötti korosztályhoz tartozik.
A résztvevő munkáltatók legtöbbje, 8 ezer mikrovállalkozás, azaz 10 főnél kisebb létszámot foglalkoztat. A 10-50 fő közötti kisvállalkozások száma kétezer, arányuk közel 20 %. A közepes cégek érdeklődése ennél mérsékeltebb, csaknem félezer vállalkozás kapott kedvezményt. A nonprofit szférából 177 szervezet vett részt a programban.
A program keretében foglalkoztatott létszám megoszlása követi a résztvevő cégek megoszlását: az álláskeresők 71 %-a, 9572 fő a mikrovállalkozásoknál, további 21 %-uk, 2851 fő pedig a kisvállalatoknál létesített munkaviszonyt. Közepes vállalatoknál 811 álláskereső vállalt munkát, nonprofit szektorban 212-en. Egy gazdasági szervezethez átlagosan 1,2 főt vettek fel.
A munkáltatók fele szezonális ágazatban működik. A résztvevő vállalkozások 35%-a a kereskedelmi, 18%-a pedig az építőipari cég. További 10-11%-uk feldolgozóipari, ill. idegenforgalmi vállalkozás, a mezőgazdasági foglalkoztatók aránya 7,4 %-os. A szerződések közel egyharmadát 3 megyében: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, és Borsod-Abaúj-Zemplén területén működő cégek kötötték.
A foglalkoztatottak 77 %-a fizikai munkakörben helyezkedett el, nagyobb részük szakképzettséget igénylő tevékenységet végez. 26,6 %-uk szolgáltató jellegű munkakört tölt be, további 23 %-uk ipari és építőipari foglalkozású. A szakképzettséget nem igénylő munkát végzők aránya 18,4 %-os. A foglalkoztatásukat megkezdők legnagyobb hányada, 38,7 % a 25-34 év közötti korosztályhoz tartozik.
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?