Július 1-jétől változnak a járulékkedvezmények

A módosítások bemutatása előtt, röviden összegeznénk a járulékkedvezményre jogosító programok (eddig Start Kártya Program) eredményeit és tapasztalatait. A Száz lépés program részeként, 2005 októberében bevezetett START Kártya célja a pályakezdő fiatalok alkalmazásának elősegítése, ösztönzése és ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta csökkentése volt. A 2006 év végéig kiváltott majd 50 000 START Kártya népszerűvé vált a fiatalok körében, és egyúttal kedvet ébresztett a munkáltatókban arra, hogy ahol mód van rá, pályakezdő fiatalokat foglalkoztassanak. A program további pozitív hatásai között említésre érdemes, hogy arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy tudatosan javítsanak munkaerő-piaci helyzetükön, és mélyüljenek el az őket érintő adózási és járulékfizetési kérdésekben.

A hátrányos helyzetben lévő, támogatott munkakeresők körét 2007. július 1-jével bővítik. A Start programot kiterjesztik az ötven év feletti munkavállalókra (Start Extra Kártya), illetve a gyermekek gondozása mellett vagy azt követően munkát vállalókra is (Start Plusz Kártya). A Start Kártya pályakezdőket érintő járulékkedvezményeiben nem lesz érdemi változás, a módosulás a programban résztvevők körének kiszélesítésére vonatkozik.

Mi a közös a háromféle Start Kártyában?

Mindhárom kártya célja a hátrányos helyzetben lévő munkakeresők és tartós munkanélküliek elhelyezkedésének támogatása az őket foglalkoztatóknak nyújtott járulékkedvezmények nyújtásával.

A Start Kártya Plusz, valamint a Start Kártya Extra egyaránt legfeljebb a kiállítását követően két évig jogosít fel járulékfizetési kedvezmény igénybevételére, ugyanúgy, mint a pályakezdők esetében eddig is alkalmazott Start Kártya. Az érvényességi idők hossza azonban kivételes esetekben eltérhet az alapszabályként alkalmazott 2 évtől.

A foglalkoztató a kártyánként más-más mértékű járulékkedvezményeket, legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig érvényesítheti. Itt megjegyzendő, hogy a pályakezdők foglalkoztatása esetén ez a határ az alap és középfokú végzettséggel rendelkező vagy nem rendelkezők esetében az érvényes minimálbér másfélszerese, míg felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél szintén a minimálbér kétszerese.

Mindhárom kártyát a munkába állás napját megelőzően kell igényelni az illetékes adóhatóságtól, amely a kártya elkészüléséig egy igazolást állít ki az igénylő részére. A munkaszerződés ezzel az igazolással is megköthető és a dolgozó munkába léphet vele, a kártya kiállítását követően viszont azt le kell adni a munkáltatónál.

A Start Plusz és a Start Extra kártyák abban az esetben használhatók fel a járulékfizetési kedvezmény igénybe vételére, ha a munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló jogviszony a harminc napot meghaladja és a munkaidő a napi 4 órát eléri.

Mire jó a két újonnan életbe lépő kártya, a Start Extra Kártya és a Start Plusz Kártya?

1. Start Extra Kártya:

A kedvezményeztettek köre: A Start Extra névre keresztelt program a legnehezebb helyzetben lévő tartós álláskeresők munkához jutását tűzte ki célul. Elsősorban az ötven év felettiek tartoznak ebbe a körbe, továbbá életkorra való tekintet nélkül, a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők.

A foglalkoztatók által igénybe vehető kedvezmény: A Start Extra kártyához kapcsolódó, kétéves járulékkedvezmény sokkal kedvezőbb az alapprogram, illetve a Start Plusz program keretében biztosított kedvezményeknél. Az első évben a foglalkoztató mentesül a társadalombiztosítási járulékok (3 százalék munkaadói járulék és 29 százalék TB járulék fizetése) megfizetése alól. A második évben, pedig az előbb említett járulékok helyett 15 százalék járulék fizetésére köteles a munkáltató. A tartósan álláskeresők annyiszor lesznek jogosultak a kártya igénylésére, ahányszor a nyugdíjba vonulásukig a törvényben előírt feltételeknek megfelelnek.

A kártya érvényességi ideje két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő nyugdíjjogosultságáig terjedő időszakban használható.

2. Start Plusz Kártya:

A kedvezményeztettek körének három csoportja:

A gyes, gyed, gyet vagy ápolási díj folyósítását követő egy naptári éven belül munkát keresők köre, akik nem állnak munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban

A gyes folyósítása mellett munkát keresők és azt vállalni szándékozók köre. Azzal a kitétellel, hogy nem állnak foglalkoztatott jogviszonyban.

A tartósan munkanélküliek, akik a foglalkoztatást megelőző 16 hónapból legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartottak voltak.

A foglalkoztatók által igénybe vehető kedvezmény: A munkáltatót az első évben 17 százalék kedvezmény illeti meg, mivel 3 százalék munkaadói járulék és 29 százalék TB járulék megfizetése helyett az első évben összesen 15 százalék társadalombiztosítási járulékot köteles csak havonta járulékként befizetni. A második évben a kedvezmény 7 százalékra csökken, így 25 százalék járulékot kell a kereset után megfizetni.

A Start Plusz Kártya annyiszor váltható ki, ahányszor az álláskereső gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. A támogatásokat mindig különböző személyekre tekintettel veszik figyelembe, amennyiben a kártya lejárta előtt újabb gyermek születik, akkor a következő kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhet sor. A különböző gyermekek után járó támogatások szerint kiadott kártyák érvényességi ideje nem vonható össze. A gyes melletti munkavégzők ugyanakkor a gyes lejárta után már nem jogosultak újabb kártyára. A munkanélküliek ellenben annyiszor jogosultak ismételten a Start Plusz kártya kiváltására, ahányszor tartósan álláskeresőnek minősülnek, esetükben tehát többször is kiváltható a kártya.

Amint a cikk elején már említettük, a pályakezdőknek nyújtott Start Kártya feltételei nem változnak, vagyis továbbra is azon huszonötödik életévüket még be nem töltöttek jogosultak a kiváltására (felsőfokú végzettség esetén a korhatár harminc év), akik tanulmányaikat megszakították, vagy befejezték, és első ízben szándékoznak foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt létesíteni. Az a törvényi kitétel miszerint előzőleg sem megbízási, sem pedig vállalkozási szerződés keretén belül nem végezhet munkát a továbbiakban is érvényben marad. A hallgatói jogviszony mellett létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony (pl. nyári szünidőben végzett munka, gyakornoki programban való részvétel, stb.) nem minősül első ízben történő munkaviszony-létesítésnek. A tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség, valamint az első évben 17 százalékkal, a második évben, pedig a 7 százalékkal kisebb mértékű járulékfizetési kötelezettség is érvényben marad.

Mohácsi Györgyi, HR Portal