Megjelent: 14 éve

Július 1-jétől változnak a járulékkedvezmények

images

A módosítások bemutatása előtt, röviden összegeznénk a járulékkedvezményre jogosító programok (eddig Start Kártya Program) eredményeit és tapasztalatait. A Száz lépés program részeként, 2005 októberében bevezetett START Kártya célja a pályakezdő fiatalok alkalmazásának elősegítése, ösztönzése és ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta csökkentése volt. A 2006 év végéig kiváltott majd 50 000 START Kártya népszerűvé vált a fiatalok körében, és egyúttal kedvet ébresztett a munkáltatókban arra, hogy ahol mód van rá, pályakezdő fiatalokat foglalkoztassanak. A program további pozitív hatásai között említésre érdemes, hogy arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy tudatosan javítsanak munkaerő-piaci helyzetükön, és mélyüljenek el az őket érintő adózási és járulékfizetési kérdésekben.

A hátrányos helyzetben lévő, támogatott munkakeresők körét 2007. július 1-jével bővítik. A Start programot kiterjesztik az ötven év feletti munkavállalókra (Start Extra Kártya), illetve a gyermekek gondozása mellett vagy azt követően munkát vállalókra is (Start Plusz Kártya). A Start Kártya pályakezdőket érintő járulékkedvezményeiben nem lesz érdemi változás, a módosulás a programban résztvevők körének kiszélesítésére vonatkozik.

Mi a közös a háromféle Start Kártyában?

Mindhárom kártya célja a hátrányos helyzetben lévő munkakeresők és tartós munkanélküliek elhelyezkedésének támogatása az őket foglalkoztatóknak nyújtott járulékkedvezmények nyújtásával.

A Start Kártya Plusz, valamint a Start Kártya Extra egyaránt legfeljebb a kiállítását követően két évig jogosít fel járulékfizetési kedvezmény igénybevételére, ugyanúgy, mint a pályakezdők esetében eddig is alkalmazott Start Kártya. Az érvényességi idők hossza azonban kivételes esetekben eltérhet az alapszabályként alkalmazott 2 évtől.

A foglalkoztató a kártyánként más-más mértékű járulékkedvezményeket, legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig érvényesítheti. Itt megjegyzendő, hogy a pályakezdők foglalkoztatása esetén ez a határ az alap és középfokú végzettséggel rendelkező vagy nem rendelkezők esetében az érvényes minimálbér másfélszerese, míg felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél szintén a minimálbér kétszerese.

Mindhárom kártyát a munkába állás napját megelőzően kell igényelni az illetékes adóhatóságtól, amely a kártya elkészüléséig egy igazolást állít ki az igénylő részére. A munkaszerződés ezzel az igazolással is megköthető és a dolgozó munkába léphet vele, a kártya kiállítását követően viszont azt le kell adni a munkáltatónál.

A Start Plusz és a Start Extra kártyák abban az esetben használhatók fel a járulékfizetési kedvezmény igénybe vételére, ha a munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló jogviszony a harminc napot meghaladja és a munkaidő a napi 4 órát eléri.

Mire jó a két újonnan életbe lépő kártya, a Start Extra Kártya és a Start Plusz Kártya?

1. Start Extra Kártya:

A kedvezményeztettek köre: A Start Extra névre keresztelt program a legnehezebb helyzetben lévő tartós álláskeresők munkához jutását tűzte ki célul. Elsősorban az ötven év felettiek tartoznak ebbe a körbe, továbbá életkorra való tekintet nélkül, a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők.

A foglalkoztatók által igénybe vehető kedvezmény: A Start Extra kártyához kapcsolódó, kétéves járulékkedvezmény sokkal kedvezőbb az alapprogram, illetve a Start Plusz program keretében biztosított kedvezményeknél. Az első évben a foglalkoztató mentesül a társadalombiztosítási járulékok (3 százalék munkaadói járulék és 29 százalék TB járulék fizetése) megfizetése alól. A második évben, pedig az előbb említett járulékok helyett 15 százalék járulék fizetésére köteles a munkáltató. A tartósan álláskeresők annyiszor lesznek jogosultak a kártya igénylésére, ahányszor a nyugdíjba vonulásukig a törvényben előírt feltételeknek megfelelnek.

A kártya érvényességi ideje két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő nyugdíjjogosultságáig terjedő időszakban használható.

2. Start Plusz Kártya:

A kedvezményeztettek körének három csoportja:
  • A gyes, gyed, gyet vagy ápolási díj folyósítását követő egy naptári éven belül munkát keresők köre, akik nem állnak munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban
  • A gyes folyósítása mellett munkát keresők és azt vállalni szándékozók köre. Azzal a kitétellel, hogy nem állnak foglalkoztatott jogviszonyban.
  • A tartósan munkanélküliek, akik a foglalkoztatást megelőző 16 hónapból legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartottak voltak.

    A foglalkoztatók által igénybe vehető kedvezmény: A munkáltatót az első évben 17 százalék kedvezmény illeti meg, mivel 3 százalék munkaadói járulék és 29 százalék TB járulék megfizetése helyett az első évben összesen 15 százalék társadalombiztosítási járulékot köteles csak havonta járulékként befizetni. A második évben a kedvezmény 7 százalékra csökken, így 25 százalék járulékot kell a kereset után megfizetni.

    A Start Plusz Kártya annyiszor váltható ki, ahányszor az álláskereső gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. A támogatásokat mindig különböző személyekre tekintettel veszik figyelembe, amennyiben a kártya lejárta előtt újabb gyermek születik, akkor a következő kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhet sor. A különböző gyermekek után járó támogatások szerint kiadott kártyák érvényességi ideje nem vonható össze. A gyes melletti munkavégzők ugyanakkor a gyes lejárta után már nem jogosultak újabb kártyára. A munkanélküliek ellenben annyiszor jogosultak ismételten a Start Plusz kártya kiváltására, ahányszor tartósan álláskeresőnek minősülnek, esetükben tehát többször is kiváltható a kártya.

    Amint a cikk elején már említettük, a pályakezdőknek nyújtott Start Kártya feltételei nem változnak, vagyis továbbra is azon huszonötödik életévüket még be nem töltöttek jogosultak a kiváltására (felsőfokú végzettség esetén a korhatár harminc év), akik tanulmányaikat megszakították, vagy befejezték, és első ízben szándékoznak foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt létesíteni. Az a törvényi kitétel miszerint előzőleg sem megbízási, sem pedig vállalkozási szerződés keretén belül nem végezhet munkát a továbbiakban is érvényben marad. A hallgatói jogviszony mellett létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony (pl. nyári szünidőben végzett munka, gyakornoki programban való részvétel, stb.) nem minősül első ízben történő munkaviszony-létesítésnek. A tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség, valamint az első évben 17 százalékkal, a második évben, pedig a 7 százalékkal kisebb mértékű járulékfizetési kötelezettség is érvényben marad.

    Mohácsi Györgyi, HR Portal
    • 2021.08.10 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
    • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
    • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
    • 2021.09.28Kötelező visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése, alkalmazása Az EU 2019/1937 sz. irányelve új kötelezettséget ír elő. Visszaélés-bejelentési rendszert kell alkalmazni. Minden 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, továbbá a közszférában működő szervezetnek kötelező lesz visszaélés bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. Részletek Jegyek
    Follow hrportal_hu on Twitter
    További cikkek
    Munkaviszonyként ismerné el az otthonápolást és gondozást az MSZP

    Nyugdíjra jogosító munkaviszonyként ismeri el a családon belüli tartós ápolást és gondozást az MSZP, ha kormányra jut jövőre. Teljes cikk

    Az emelés ellenére a román minimálbér többet ér, mint a magyar

    Hiába magasabb a magyar minimálbér, mint Romániában, az ottani árszínvonal több termék és szolgáltatás beszerzését teszi lehetővé. Teljes cikk

    Négy százalékkal nő az MVM-dolgozók alapbére

    Három évre szóló bérfejlesztésről egyezett meg az MVM csoport menedzsmentje az érdekképviseletekkel - közölte a vállalat. Teljes cikk