Járulékfizetéssel kapcsolatos előnyök és hátrányok nyugdíjasok foglalkoztatásakor

Ugyan a nyugdíjasok egyre kedvezőbb feltételek mellett vállalhatnak munkát, de az új szabályokkal nemcsak előnyök, hanem hátrányok is járnak.

Az új szabályok 2020. július 1-jétől érvényesek, de a folyamat már korábban megkezdődött. 2017 júliusától érhetnek el a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjai bizonyos kedvezményeket. A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közreműködése alapján – mely lehet munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony – nem válik biztosítottá, járulék- és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nem keletkezik. Az öregségi nyugdíjas tag részére a fent nem említett esetekben pénzben juttatott jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után csupán 15% személyi jövedelemadót kell fizetni. Majd 2019. január 1-jétől a munkaviszony keretében munkát végző saját jogú nyugdíjas mentesült a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól, végül ezt 2020. július 1-jétől minden foglalkoztatási formára – például a megbízási jogviszonyra is – kiterjesztették.

A nyugdíjas munkavégzésből származó jövedelme után már a kifizetőnek sem kell megfizetnie a jelenleg 15,5%-os mértékű szociális hozzájárulási adót. Továbbá 2020. július 1-jétől a nyugdíjas vállalkozók sem fizetnek járulékot (18,5%), és a társas vállalkozásnak sem kell a nyugdíjas társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot (havi 7.710, illetve napi 257 forint) megfizetni. A fenti rendelkezések érvényesek akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel, tehát ez esetben is csupán a 15%-os személyi jövedelemadót kell megfizetni.

E szabályok az úgy nevezett kiegészítő tevékenységet folytatók nyugdíjasokra vonatkoznak, vagyis azokra, akik a nyugdíj mellett végeznek kereső tevékenységet. De nemcsak a nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjasok vehetik igénybe a kedvezményt, hanem a 40 év szolgálati idővel nyugellátásra jogosult nők, és azok is, akik más EGT tagállamban szereztek saját jogon nyugdíj-jogosultságot, de Magyarországon végeznek kereső tevékenységet.

További előny, hogy a nők kedvezményes, 40 év szolgálati idővel szerzett nyugdíja mellett munkaviszonyban dolgozó nők az éves keretösszeget már 2019. január 1-jétől figyelmen kívül hagyhatják, 2020. július 1-jétől pedig a bármely más jogviszonyban – munkavállalóként, megbízottként, vállalkozóként – de csak a versenyszférában dolgozók.

(A korábbi korlátozás szerint annak a kedvezményes nyugdíjban részesülő nők esetében szüneteltetni kellett a nyugdíj folyósítását, ha nyugdíj mellett végzett munkájából származó, nyugdíjjárulék alapját képező keresete az év első napjától számolva meghaladta a minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (ez az éves keretösszeg) ennek elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig. Az éves keretösszegbe nem számított bele a közalkalmazottként és egyéb közszolgálati jellegű jogviszonyban szerzett kereset, hiszen annak időtartamára a nyugdíjat eleve szüneteltetik.)

Ezek a változások tehát előnyt jelentenek a nyugdíjasok és az őket foglalkoztatóknak, de éppen ezek következtében a dolgozó nyugdíjasok nem minősülnek biztosítottnak, nem szereznek további szolgálati időt a nyugdíj melletti kereső tevékenységére tekintettel, vagyis nem lesznek jogosultak a többlet szolgálati idő miatt nyugdíjemelésre. Betegség esetén nem jár nekik táppénz és munkakörrel összefüggő baleseti ellátás. Természetesen a kereső tevékenységtől független nyugdíjemelés ennek a nyugdíjas körnek is jár.

Összefoglalva tehát az új szabályozás előnye, hogy a nyugdíjas a nyugdíj teljes összegének megtartása mellett bruttó keresetének 85%-át kézhez kapja, és a munkáltatóknak is megéri a foglalkoztatásuk a bérköltség csökkenése miatt. Hátránya azonban, hogy a kereső tevékenység után elmarad a nyugdíjemelés és a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokat sem lehet igényelni.