Soha többé 13. havi?
Magyarországon széles tömegeket érintett hátrányosan a válság közvetlenül, de még többeket a Bajnai-kormány válságkezelő intézkedései. Az Orbán-kormány minden jel szerint a megszorító intézkedések jelentős részét fönn fogja tartani a válság után is.
A reálnyugdíjak 1-1,5 százalékkal csökkenhetnek az infláció alatti nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj megszűntetése miatt. A családi ellátások (GYES, családi pótlék stb.) nominális összege második éve nem emelkedik, így a gyermeket nevelők jelentős jövedelemvesztést kénytelenek elviselni. Mindezek eredőjeként 2010-ben mintegy 2,5 százalékkal csökkenhet a lakosság rendelkezésre álló reáljövedelme. A gazdasági helyzet konszolidációját a társadalmat érő megrázkódtatások, jelentős életszínvonal-áldozatok kísérik - olvasható az Ecostat elemzésében.
Magyarországot 2008-ban olyan állapotban érte a válság, amikor komoly fizetési mérleghiánnyal küszködött, mintegy 660 milliárd forint volt a külső finanszírozási igénye. Ami már magában sem örvendetes, de a kibontakozó hitelválság körülményei közepette, mikor elzárultak a hitelcsapok, befagytak a pénzügyi piacok, csaknem végzetessé vált.
Hazánk ugyan hamar megkapta az IMF hitelét, így elkerülhettük az államcsődöt, de nem feltételek nélkül: helyre kellett állítani a felbomlott makrogazdasági egyensúlyt, az államnak jócskán vissza kellett fognia a költekezését. Így hát a 2006 óta tartó megszorítások új, minden addiginál radikálisabb elemekkel bővültek: a fönt már említetteken kívül például csökkent a táppénz is, s megváltozott a nyugdíjak emelésének számítási módja is.
Szerencsétlen elnevezés
A 13. havi juttatások elvételét - mint arról szakszervezeti vezetők később informálisan panaszkodtak - megkönnyítette, hogy Gyurcsány Ferenc a nyugdíj-, és béremelést nem egyszerűen nyugdíj-, és béremelésnek keresztelte el, hanem a propagandában jobban használható 13. havi juttatásoknak. Márpedig "13 hónap nincs is egy évben", így a közvélemény is könnyebben meggyőzhető volt arról, hogy itt valamiféle eltúlzott bónuszjuttatások visszavételéről van szó - keseregtek a szakszervezeti vezetők.
Jóllehet ez aligha állítható az Állami Számvevőszék egyik korábbi elemzésének fényében, amely szerint az egy ellátottra eső nyugdíjkiadás reálértéke 1998-ig több mint 30 százalékkal csökkent, és csak 2005-ben érte el, illetve haladta meg valamelyest az 1991. évi szintet, és folyamatos volt a bérektől történő lemaradás is 2005-ig - a 13. havi nyugdíj már javában folyó bevezetésének ellenére is.
Hogy a 13-as szám végzetesnek bizonyult ezen juttatásokra, világossá vált, amikor a Bajnai-kormány egy olyan nyugdíjprémiummal váltotta ki a 13. havi nyugdíjat, amely brutális növekedés (7,5 százalék) mellett tudna csak annyit nyújtani, mint a Veres által 80 ezer forintra lecsökkentett 13. havi, s hogy bármennyit is fizetni kelljen, ahhoz legalább 4 százalékkal kellene növekedni - erre nincs esély belátható időn belül.
Tartósított válságkezelő intézkedések
A kényszerű költségvetési megszorításokat csak a szociális transzferek - mint például a nyugdíj, vagy a családi pótlék - csökkentésével lehetett gyorsan elérni. Hasonlóan durva kiigazítások történtek a környékünkön Romániában, Lettországban is. Figyelmet érdemel azonban, hogy a szociális transzferek visszavágása - bár ideiglenes egyirányú utcának tűnik: nem biztos, hogy a válság esetleges elmúltával visszatérhetnek korábbi szintjükre.
Az új kormányzat korábbi kommunikációja alapján arra lehetett számítani, hogy egy viszonylag magas hiány és a beinduló növekedés lesz a "fedezete" a végrehajtandó adócsökkentéseknek, a szociális transzferek óvatos emeléséről kevés szó esett. (Amiről mégis: újra 3 éves lesz a gyes - a korábbi kormány szerint ez nem megszorítás volt, hanem a munkakínálat növekedését szolgálta, ami sajátos cél magas munkanélküliség idején -, és nemrégiben a gáztámogatás részleges megőrzése is szóba került.)
Az unió által kikényszerített, 3 százalék alatti hiánycél (GDP-arányosan) új helyzetet teremtett. A Költségvetési Tanács augusztusi technikai kivetítése szerint 4,2 százalék lenne az államháztartási hiány jövőre, de a tanács nem számolt a 2011-es bankadóbevétellel. Ha ezt levonjuk, a hiány már csak 3,4 százalék, tehát csak 100 milliárd forintot kell még "találni", hogy 3 százalék körülire süllyedjen.
Szja-csökkentés nélkül nem kellene megszorítás
A kivetítés - minthogy az új adótörvények még nem ismertek - a Kóka-féle szja-csökkentéssel számol, amely 190 milliárd forinttól fosztja meg a büdzsét. Tehát ha az új kormány lemondana az szja-csökkentésről, további megszorítások nélkül, könnyedén teljesíthető lenne a 3 százalék alatti hiánycél. Nem sok jele van viszont annak, hogy a kormány erről lemondana, bár az egykulcsos adó "több részletben történő" bevezetéséről szóló nyilatkozatok azért arra utalnak, hogy nem lesz annyira radikális az adócsökkentés.
A kormány jelenlegi kommunikációja szerint nem lesz szükség újabb megszorításokra, de a gazdasági miniszter szavaiból kiderül, hogy a 3 százalék alatti hiánycél egyik tartóoszlopa az olcsóbb állam. Ez rövid távon aligha megy majd másképp, mint a közszféra bértömegének csökkentésével, ami elbocsátásokat és/vagy a bérek további befagyasztását jelentheti.
A segélyrendszer szigorításával további forintokat spórolhat az állam, s ehhez megfelelő ideológiai és közgazdasági (munkakínálat növelése - vö. Bajnai-kormány, gyes) indokok is találhatók, amelyek egyébként el is hangzottak már a foglalkoztatási államtitkár, illetve a belügyminiszter szájából. Mindemellett - a jövő évi adócsökkentések mértékétől függően - a segélyeken túl más szociális transzferek reálértékének további csökkenése sem zárható ki.
Irány az angolszász modell
A Fidesz gazdaságpolitikájának, amely - mint azt Matolcsy egy korábbi interjúnkban elmondta - azt tűzte ki célul, hogy az általános adóterhelést 34-35 százalékra levigye a jelenlegi 42-43 százalékról, aligha lehet módja a válságból kilábalás után sem a szociális transzferek emelésére.
Nehéz is lenne annak a dolga, aki a jövőben ilyesmit akarna javasolni, hiszen a 13. havi juttatások szinte szinonimái lettek a közbeszédben a felelőtlen osztogatásnak, Magyarország eladósításának és pénzügyileg törékennyé tételének. Valójában persze itt ugyanolyan egyszerűsítésről van szó, mint amikor a versenyképességet az adócsökkentésre redukálják.
Magyarországot ugyanis nem pusztán az állami túlköltekezés, hanem a devizaalapú magánhitelek gyors terjedése tette törékennyé. És az állami túlköltekezés sem egyszerűen túlzott szociális kiadásokat jelentett, hanem drága autópálya-építéseket, meggondolatlan áfacsökkentést, s még sok egyebet.
Magyarország mindazonáltal minden jel szerint elindul az alacsony adók, alacsony szociális transzferek fémjelezte angolszász társadalmi modell felé, különösebb társadalmi viták nélkül - amint azt Matolcsy György még az országgyűlési választások előtt megígérte interjúnkban.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Kisebbségben vannak azok, akik úgy érzik, megbecsülik őket. Teljes cikk
A nettó kereset mediánértéke 340 700 forint volt. Teljes cikk
A rendelőben több osztályon is szünetelni fog az ellátás az átmeneti szakemberhiány miatt. Teljes cikk
- Dobrev Klára: Európában Magyarországon költik a legkevesebbet a nyugdíjakra 2 hete
- A gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti Németországban 2 hete
- Nagy Márton: a külföldi irányítású vállalatok 2,5-szer hatékonyabban működnek 2 hete
- Nyugdíj 3 hete
- Dolgozói motiváció 2024 - top 10 nem pénzbeli motivációs eszköz 3 hete
- Ez a gazdasági terület magyar családok százezreinek ad majd munkát 3 hete
- Mikor jók a türelmi idős lakáshitelek? 1 hónapja
- Céges kerékpárflottával is fel lehet lépni az ingázás okozta stressz ellen 1 hónapja
- Ők kapták a digitális gazdaság női példaképeinek járó elismeréseket 1 hónapja
- Temetési segély 1 hónapja
- Ilyen várakozásokkal tekint a jövőbe 103 nagyvállalat 1 hónapja