Szellemi tőkébe tolja a pénzt a kormány

Hét vidéki felsőoktatási intézmény közel 26,6 milliárd forintos fejlesztési forráshoz juthat a kormány szerdai döntése nyomán - hangzott el Gyurcsány Ferenc kormányfő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, amelyet az oktatási és a gazdasági miniszterrel közösen tartott.

A miniszterelnök kiemelte: Magyarország jövőjét az oktatás, a felsőoktatás határozza meg. Elmondta: a kormány szerdai és korábbi döntései összesen 55 milliárdos fejlesztés lehetőségét teremtették meg a felsőoktatásban. Hiller István oktatási miniszter azt hangsúlyozta, hogy a felsőoktatás átalakításának középpontjában a színvonal emelése áll.

Felhígult a felsőoktatás

A lépés logikusnak tekinthető, hiszen a felsőoktatásban résztvevők és végzősök számát ugyan jelentősen sikerült növelni az elmúlt évtizedben, ám eközben a szakemberek szerint mindez a színvonal rovására ment.

Mindezt elismerve idén tavasszal már a kulturális tárca is úgy vélte, hogy a magyar felsőoktatás előtt álló legfontosabb cél a színvonal emelése. Mint fogalmaztak, miközben az 1990-es évek elején 100 ezer hallgató járt a magyar főiskolákra és egyetemekre, a 2007–08-as tanévre számuk csaknem megnégyszereződött. A mennyiségi változás szükséges volt, de a jövő a minőségről, a színvonalról kell, hogy szóljon.

Ehhez azonban pénzügyi forrásokra van szükség, amiket a kormányzat korábban a fejlesztési részhozzájárulás (fer) rendszeréből próbált előteremteni. Ehhez a felsőoktatási intézmények vezetőit is megnyerték. A Rektori Konferencia támogatásával elindított rendszer ugyanakkor a márciusi népszavazáson léket kapott, igaz, komoly viták alakultak ki arról, hogy a fer tandíjnak tekinthető vagy sem.

Ezt követően azonban megnyíltak a kormányzati pénzcsapok. Április közepén a kormány úgy döntött, hogy hat vidéki felsőoktatási intézmény valósíthat meg infrastrukturális és informatikai fejlesztéseket közel 29 milliárd forintból. Az akkor határozat szerint a támogatási keretből a győri Széchenyi István Egyetem 6,498 milliárd, a Pécsi Tudományegyetem 6,452 milliárd, a Miskolci Egyetem 6,234 milliárd, az egri Eszterházy Károly Főiskola 5,003 milliárd, a Dunaújvárosi Főiskola 3,193 milliárd, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola pedig 1,549 milliárd forinttal részesül.

Minőségi fejlesztések

Bajnai Gordon az akkori támogatásokról azt mondta, hogy az elmúlt húsz év legnagyobb felsőoktatási fejlesztése kezdődhet meg, s a források a hat felsőoktatási intézmény alapvető modernizációját segítik. Mint mondta, nemcsak nagyságában példa nélküli összegről van szó, hanem azt tekintve is, milyen szakmai szűrökön kellett keresztülmenniük a pályázatoknak.

A támogatott pályázatok nem a mennyiségi növekedést, hanem a minőség javítását célozzák – hangoztatta a miniszter. A pályázat célja, az infrastruktúra fejlesztése mellett, a feltételek megteremtése volt a műszaki és természettudományos szakokon tanuló hallgatói létszám emeléséhez. Közölte: Magyarország arra tett vállalást, hogy növeli azoknak a számát, akik műszaki, természettudományos képzésben részesülnek. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben ezért elsősorban olyan felsőoktatási programokat támogatnak uniós forrásokkal, amelyek segítenek, abban, hogy a magyar egyetemek piac- és versenyképes tudáshoz juttassák a hallgatókat.

A csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Bajnai Gordon azt közölte, hogy a 15 pályázó közül hét intézmény jutott 26,6 milliárd forinthoz. A mostani – második – körben az eredetileg szánt 21,7 milliárd forint keretet megnövelték 4,8 milliárd forinttal, így a Debreceni Egyetemen zajló természettudományi és műszaki képzés színvonalának fejlesztését célzó pályázata is lesz támogatás.

A szerdai kormánydöntés alapján a Debreceni Egyetem 4,882 milliárd, a Szegedi Tudományegyetem 6,424 milliárd, a Kecskeméti Főiskola 2,44 milliárd, a Kaposvári Egyetem 2,902 milliárd, a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem 4,288 milliárd, a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem 4,963 milliárd, a Budapesti Gazdasági Főiskola zalaegerszegi intézete pedig 597 millió forint támogatást kaphat. Kérdésre válaszolva Bajnai Gordon közölte: az év végén, jövő év elején elindulhatnak a beruházások. A kétfordulós pályázatok bírálatával kapcsolatban kiemelte fenntarthatósági, illetve az integrációra törekvés szempontjait.

Igazodnak a munkaerőpiachoz?

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a felsőoktatás másik alapproblémáját hogyan és mikor sikerül orvosolni. Sokak szerint ugyanis a "diplomagyárak" nem adnak piacképes végzettséget a hallgatóknak. Tény, hogy maguk a felvételizők választása is gyakran esetleges vagy épp a könnyebb felvételi követelményeket kiíró intézményeket célozzák meg, ám az államilag finanszírozott képzések kapcsán is sok a kritika.

Hiába mondta azt június végén Hiller István, hogy a piaci igényeknek megfelelően alakították ki a felsőoktatási hallgatók keretszámait, így a következő tanévben kevesebb bölcsész és több műszaki szakembert képeznek, szavainak némileg ellentmond, hogy a jogászok számát nem csökkentették.

A szakemberek szerint nagyon nehéz bármilyen szakon párhuzamot vonni a munkaerő-piaci igények és a jelentkezési létszámok között. Néhány "sztrászakon" - amelyet elvégezve nagyon könnyen el lehet helyezkedni – jelenleg komoly túljelentkezés van, ám az elmúlt években bebizonyosodott, hogy ezeket (4-5 évvel később) befejezve már korántsem biztos, hogy tárt karokkal várják a cégek a diplomásokat. A munkaügyi központokon keresztül egészen a fejvadász cégek vezetőin át mindenhol azt lehet hallani, hogy túlképzés van bizonyos területeken. Általános az egyetértés, hogy közgazdász-, jogi-, bölcsészképzésen jelentős túlképzés van. A bölcsészek esetében "nagyobb probléma" csak azért nem alakult ki, mert relatív sok multinacionális vállalat költöztette hazánkba a szolgáltató központját, és ezek a cégek felszívták a piacról az olyan bölcsész vagy tanár végzettségű hallgatókat, akik valamilyen idegen nyelven jól beszélnek.

Pedig a befektetők döntései során a munkaerőpiacon rendelkezésre álló állomány komoly súllyal esik latba, amire Bajnai Gordon is emlékeztetett. A miniszter elmondta, hogy Mercedes és a Richter elmúlt hetekben bejelentett nagyberuházásaival együttműködő kecskeméti, illetve debreceni felsőoktatási intézmények is támogatást kapnak. Szerinte ez is mutatja, hogy a gazdaság- és oktatásfejlesztés, valamint a munkahelyteremtés "kéz a kézben jár".