Szellemi tőkébe tolja a pénzt a kormány
Hiába hangoztatták hivatalos szervek, hogy a magyar felsőoktatás színvonala hagyományosan elismert és elfogadott, az elmúlt időszakban a gyakorlati tapasztalatok már nem ezt támasztották alá. A kritikákra reagálva most újabb 27 milliárd forintos fejlesztési forrást kapnak a vidéki campusok.
A miniszterelnök kiemelte: Magyarország jövőjét az oktatás, a felsőoktatás határozza meg. Elmondta: a kormány szerdai és korábbi döntései összesen 55 milliárdos fejlesztés lehetőségét teremtették meg a felsőoktatásban. Hiller István oktatási miniszter azt hangsúlyozta, hogy a felsőoktatás átalakításának középpontjában a színvonal emelése áll.
Felhígult a felsőoktatás
A lépés logikusnak tekinthető, hiszen a felsőoktatásban résztvevők és végzősök számát ugyan jelentősen sikerült növelni az elmúlt évtizedben, ám eközben a szakemberek szerint mindez a színvonal rovására ment.
Mindezt elismerve idén tavasszal már a kulturális tárca is úgy vélte, hogy a magyar felsőoktatás előtt álló legfontosabb cél a színvonal emelése. Mint fogalmaztak, miközben az 1990-es évek elején 100 ezer hallgató járt a magyar főiskolákra és egyetemekre, a 200708-as tanévre számuk csaknem megnégyszereződött. A mennyiségi változás szükséges volt, de a jövő a minőségről, a színvonalról kell, hogy szóljon.
Ehhez azonban pénzügyi forrásokra van szükség, amiket a kormányzat korábban a fejlesztési részhozzájárulás (fer) rendszeréből próbált előteremteni. Ehhez a felsőoktatási intézmények vezetőit is megnyerték. A Rektori Konferencia támogatásával elindított rendszer ugyanakkor a márciusi népszavazáson léket kapott, igaz, komoly viták alakultak ki arról, hogy a fer tandíjnak tekinthető vagy sem.
Ezt követően azonban megnyíltak a kormányzati pénzcsapok. Április közepén a kormány úgy döntött, hogy hat vidéki felsőoktatási intézmény valósíthat meg infrastrukturális és informatikai fejlesztéseket közel 29 milliárd forintból. Az akkor határozat szerint a támogatási keretből a győri Széchenyi István Egyetem 6,498 milliárd, a Pécsi Tudományegyetem 6,452 milliárd, a Miskolci Egyetem 6,234 milliárd, az egri Eszterházy Károly Főiskola 5,003 milliárd, a Dunaújvárosi Főiskola 3,193 milliárd, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola pedig 1,549 milliárd forinttal részesül.
Minőségi fejlesztések
Bajnai Gordon az akkori támogatásokról azt mondta, hogy az elmúlt húsz év legnagyobb felsőoktatási fejlesztése kezdődhet meg, s a források a hat felsőoktatási intézmény alapvető modernizációját segítik. Mint mondta, nemcsak nagyságában példa nélküli összegről van szó, hanem azt tekintve is, milyen szakmai szűrökön kellett keresztülmenniük a pályázatoknak.
A támogatott pályázatok nem a mennyiségi növekedést, hanem a minőség javítását célozzák hangoztatta a miniszter. A pályázat célja, az infrastruktúra fejlesztése mellett, a feltételek megteremtése volt a műszaki és természettudományos szakokon tanuló hallgatói létszám emeléséhez. Közölte: Magyarország arra tett vállalást, hogy növeli azoknak a számát, akik műszaki, természettudományos képzésben részesülnek. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben ezért elsősorban olyan felsőoktatási programokat támogatnak uniós forrásokkal, amelyek segítenek, abban, hogy a magyar egyetemek piac- és versenyképes tudáshoz juttassák a hallgatókat.
A csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Bajnai Gordon azt közölte, hogy a 15 pályázó közül hét intézmény jutott 26,6 milliárd forinthoz. A mostani második körben az eredetileg szánt 21,7 milliárd forint keretet megnövelték 4,8 milliárd forinttal, így a Debreceni Egyetemen zajló természettudományi és műszaki képzés színvonalának fejlesztését célzó pályázata is lesz támogatás.
A szerdai kormánydöntés alapján a Debreceni Egyetem 4,882 milliárd, a Szegedi Tudományegyetem 6,424 milliárd, a Kecskeméti Főiskola 2,44 milliárd, a Kaposvári Egyetem 2,902 milliárd, a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem 4,288 milliárd, a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem 4,963 milliárd, a Budapesti Gazdasági Főiskola zalaegerszegi intézete pedig 597 millió forint támogatást kaphat. Kérdésre válaszolva Bajnai Gordon közölte: az év végén, jövő év elején elindulhatnak a beruházások. A kétfordulós pályázatok bírálatával kapcsolatban kiemelte fenntarthatósági, illetve az integrációra törekvés szempontjait.
Igazodnak a munkaerőpiachoz?
Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a felsőoktatás másik alapproblémáját hogyan és mikor sikerül orvosolni. Sokak szerint ugyanis a "diplomagyárak" nem adnak piacképes végzettséget a hallgatóknak. Tény, hogy maguk a felvételizők választása is gyakran esetleges vagy épp a könnyebb felvételi követelményeket kiíró intézményeket célozzák meg, ám az államilag finanszírozott képzések kapcsán is sok a kritika.
Hiába mondta azt június végén Hiller István, hogy a piaci igényeknek megfelelően alakították ki a felsőoktatási hallgatók keretszámait, így a következő tanévben kevesebb bölcsész és több műszaki szakembert képeznek, szavainak némileg ellentmond, hogy a jogászok számát nem csökkentették.
A szakemberek szerint nagyon nehéz bármilyen szakon párhuzamot vonni a munkaerő-piaci igények és a jelentkezési létszámok között. Néhány "sztrászakon" - amelyet elvégezve nagyon könnyen el lehet helyezkedni jelenleg komoly túljelentkezés van, ám az elmúlt években bebizonyosodott, hogy ezeket (4-5 évvel később) befejezve már korántsem biztos, hogy tárt karokkal várják a cégek a diplomásokat. A munkaügyi központokon keresztül egészen a fejvadász cégek vezetőin át mindenhol azt lehet hallani, hogy túlképzés van bizonyos területeken. Általános az egyetértés, hogy közgazdász-, jogi-, bölcsészképzésen jelentős túlképzés van. A bölcsészek esetében "nagyobb probléma" csak azért nem alakult ki, mert relatív sok multinacionális vállalat költöztette hazánkba a szolgáltató központját, és ezek a cégek felszívták a piacról az olyan bölcsész vagy tanár végzettségű hallgatókat, akik valamilyen idegen nyelven jól beszélnek.
Pedig a befektetők döntései során a munkaerőpiacon rendelkezésre álló állomány komoly súllyal esik latba, amire Bajnai Gordon is emlékeztetett. A miniszter elmondta, hogy Mercedes és a Richter elmúlt hetekben bejelentett nagyberuházásaival együttműködő kecskeméti, illetve debreceni felsőoktatási intézmények is támogatást kapnak. Szerinte ez is mutatja, hogy a gazdaság- és oktatásfejlesztés, valamint a munkahelyteremtés "kéz a kézben jár".
- 2023.02.16Lean black belt képzés A képzés során a résztvevő megismerhetik azokat a haladó és új lean módszereket, illetve az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó fejlesztéseket, amelyek ráépülnek és kiegészítik a korábbi lean ismereteiket, ezzel szélesebb körben tudják a szervezetüknél folyó lean bevezetést támogatni.
Részletek
Jegyek
- 2023.02.16CX-Ray elégedettségfelmérés online workshop A munkahelyi hatékonyság az elégedett kollégákkal kezdődik! Skálázható, szűrhető eredmények - tudd meg, munkatársaid szerint, mik a valóban égető problémák!
Részletek
Jegyek
- 2023.02.23CX-Ray teljesítményértékelés online workshop Miért fontos a TÉR? Az egyértelmű egyéni és csapat célok és a folyamatos visszajelzés az elkötelezettséget és motivációt kiemelten meghatározó tényezők.
Részletek
Jegyek
- 2023.03.22recruiTECH konferencia A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.
Részletek
Jegyek
A tanulók magyar nyelvből és matematikából is vizsgáznak. Teljes cikk
Van olyan képzés, ahol 80 ezerrel kell majd többet fizetni egy félévért, mint tavaly szeptemberben. Teljes cikk
Az államtitkár szerint hazai és uniós forrásokból valósítanák meg a béremelést. Teljes cikk