Szlovéniába és Ausztriába járnak szívesen dolgozni a magyarok

Kevés magyar jár ki Szlovákiába dolgozni, ám egyre több vállalkozás települ át a túloldalra az alacsonyabb közterhek miatt. Ukrajnával hasonló a helyzet, oda sem járnak tömegesen magyarországi munkavállalók a hazainál jóval alacsonyabb fizetések miatt.

Nyugat-Romániában nagyon sok külföldi - főleg német és olasz - vállalkozás telepedett le, de Nyugat-Romániában munkaerőhiány van, ezért Magyarország keleti térségéből is toboroznak magyar munkaerőt romániai cégekbe.

Szerbiába nem járnak magyarok dolgozni, onnan viszont jönnek itt munkát kereső ingázók, áttelepülők. Szintén jóval a hazai fölött van a Horvátországra jellemző munkanélküliségi ráta. Érdeklődés leginkább néhány magyar, baranyai vállalkozó részéről van a szomszédos ország irányában, ők az Adria partján működtetnek idegenforgalommal kapcsolatos vállalkozást.

Szlovénia már kapósabb a hazai munkavállalók körében: Siklósról és környékéről 15 húsipari szakmunkás jár át szlovén vágóhidakra dolgozni. Harminc Zala és Vas megyei munkavállalónak is van bejelentett állása Szlovéniában, ahol az elmúlt években elsősorban az építőiparban és a mezőgazdaságban alkalmaztak magyar munkaerőt, de jutottak már ott álláshoz varrónők és állatorvosok is.

Egészen más a helyzet a nyugati határon túl. Évente átlagosan nyolcezer magyar állampolgár dolgozik hivatalos munkavállalási engedéllyel Burgenlandban. Kovács Géza, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nemzetközi és migrációs főosztályának vezetője szerint 2003-ban 12 155 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában, ez a szám 2007 áprilisára 16 927-re nőtt.

Népszabadság