Sztrájkjogot kaptak, béremelést még nem – ezt hozta a Tisza 100 napja az oktatásban

A Tisza-kormány első száz napjának egyik fontos oktatáspolitikai lépése a pedagógussztrájk korlátozásának enyhítése volt. Az Országgyűlés által augusztus 11-én elfogadott köznevelési törvénycsomag szélesebb lehetőséget biztosít a munkabeszüntetésre, miközben az iskoláknak továbbra is garantálniuk kell többek között a gyermekfelügyeletet, az étkeztetést, a kollégiumi működést és a sajátos nevelési igényű diákok ellátását - írja a Világgazdaság. 

Az iskolák autonómiája is nőtt: a nevelőtestületek ismét maguk fogadhatják el többek között az intézmény pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, valamint éves munkatervét. Az igazgatók munkáltatói jogkörei szintén bővülnek.

Több jog, de nem több pénz

A munkavállalói oldal számára azonban legalább ilyen fontos kérdés a fizetés. A Tisza választási programjában 25 százalékos béremelés szerepelt a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozóknak, vagyis a NOKS-munkakörben dolgozóknak.

Ide tartoznak például a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, az iskolatitkárok és más, az intézmények működését segítő munkatársak. A béremelés az első száz napban nem valósult meg, miközben a szakszervezetek már korábban is sürgették a rendezést.

A pedagógusbérek esetében történt ugyan korrekció: a januári 10 százalékos emelést 0,4 százalékponttal egészítették ki, hogy a bérek elérjék az uniós megállapodásban vállalt szintet, vagyis a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ez azonban nem jelentett újabb, széles körű béremelési fordulatot.

Felfüggesztették a pedagógusok teljesítményértékelését

A kormány egyik első népszerű intézkedése a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének felfüggesztése volt. A 2025/2026-os tanévben így nem kellett alkalmazni a rendszert, amelyet azzal indokoltak, hogy jelentős adminisztrációs terhet rótt az iskolákra, és nem mérte megfelelően a pedagógusok tényleges teljesítményét.

A változásnak ugyanakkor pénzügyi következménye is van. A korábbi rendszerben az értékelés alapján havi 20–60 ezer forintos illetményemelés is járhatott. Új értékelés hiányában újabb pedagógusok nem szerezhetnek ilyen bérelemet, a már megállapított emelések viszont megmaradnak.

A nagyobb pénzügyi fordulat még várat magára

Az első száz nap másik jelentősebb pénzügyi intézkedése a rászoruló gyermekeknek szánt 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás. A kampányban még mintegy 700 ezer család és 70 milliárd forintos keret szerepelt, a későbbi kormányzati programban azonban már körülbelül 400 ezer jogosult gyermekről volt szó.

A támogatás első 50 ezer forintos részének kifizetési határideje augusztus 24., a második 50 ezer forintot pedig november végéig, utalvány formájában kapják meg a jogosultak.

Közben zajlik a tankerületi rendszer átalakítása és a Klebelsberg Központ szerepének újragondolása, vizsgálják a KRÉTA működését és a tankönyvkínálat bővítését is. A szabad tankönyvválasztás azonban az első száz nap végére még nem állt helyre.

A következő hónapokban jöhetnek a nagyobb változások

A Tisza első száz napja így elsősorban az oktatásirányítás átalakításáról, az intézményi autonómia növeléséről, a szakmai egyeztetésekről és bizonyos korábbi szabályok visszavonásáról szólt. A pedagógusok és az iskolák számára érzékelhető változások egy része már megjelent, a bérekben azonban egyelőre nem történt hasonló áttörés.

A következő időszakra marad többek között a Nemzeti Alaptanterv átalakítása, a tankötelezettségi korhatár 18 évre emelésének kérdése, a pedagógushiány kezelése, a szakképzési rendszer átalakítása és az új felsőoktatási törvény kidolgozása.