kapubanner for mobile
Megjelent: 18 éve

Tájékoztató a minimum-járulékalapról, a járulékfizetési kötelezettségről, a bejelentési feltételekről

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) által 2006. szeptember 1-jétől meghatározott új fogalom a minimum-járulékalap.

Eszerint a foglalkoztatónak a Tbj. 5. § (1) bekezdése a) pontja szerint biztosított foglalkoztatottjaira, a társas vállalkozásnak a főállású tagjaira, illetőleg a főfoglalkozású (biztosított) egyéni vállalkozónak havi átlagban legalább 125 ezer forint - részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része - után kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot. A foglalkoztatott, a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó ugyanezen összeg után köteles megfizetni az egyéni járulékot. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes hónapon át, egy naptári napra a 125 ezer forint harmincad részét kell figyelembe venni.

Az eddigiekben ismertetett járulékfizetésre vonatkozó főszabállyal [Tbj. 20. § (2)-(3), 27. § (1), 29. § (1)-(2), 29/A. § (1)] szemben a tényleges jövedelem után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot abban az esetben, ha a járulékalap nem éri el a minimum-járulékalapot, és ezt a foglalkoztató (a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó) az Art. szabályai szerint az állami adóhatósághoz bejelentette.
Amennyiben az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, vagy az átalányadózást választó egyéni vállalkozó átalányadó-alapja nem éri el a minimum-járulékalapot, és azt az állami adóhatósághoz bejelenti, akkor a tényleges vállalkozói kivét, illetve átalányadó-alap, de legalább a minimálbér után köteles megfizetni a társadalombiztosítási járulékokat.

Egyszerűsített vállalkozói adóalany egyéni vállalkozónak a járulékot legalább a minimálbér után kell megfizetnie, ha az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot.

A társas vállalkozás is legalább a minimálbér után köteles megfizetni a járulékot, ha a tagja részére a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem elmarad a minimum-járulékalaptól, s ezt bejelenti az állami adóhatósághoz.

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 237. § (6) bekezdése értelmében az e törvénynek az Art. 17/A. §-át beiktató rendelkezése a kihirdetéssel lép hatályba azzal, hogy első alkalommal a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítottat foglalkoztató, a társas vállalkozás és az egyéni vállalkozó a bejelentést 2006. október 12-éig teheti meg.

Az első bejelentésre nyitva álló határidőt követően foglalkoztatóvá váló kifizető vagy munkáltató, vállalkozói igazolványt (engedélyt) kiváltó egyéni vállalkozó, továbbá biztosítottá váló személy esetén a jelzett körülmény bekövetkezését követő 15 napon belül lehet élni a bejelentéssel. A foglalkoztató szempontjából azonban ebben az esetben sincs szó előzetes bejelentésről, mivel a tényleges járulékalapra vonatkozó adat a kifizetéskor áll rendelkezésre, ezért a határidő is ekkortól számítható.

A Tbj. 20. § (3) bekezdése értelmében, ha a foglalkoztatott járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot és ezt a foglalkoztató nem jelenti be az állami adóhatósághoz, az így előálló járulékkülönbözetet a foglalkoztató viseli. Amennyiben az egyéni vállalkozó tényleges járulékalapja a minimum-járulékalapot nem éri el és ezt az adóhatóságnak nem jelentette be, járulékfizetési kötelezettsége a minimum-járulékalap után áll fenn.

A jogalkotói szándéknak megfelelően az Art. 17/A. §-ában előírtak alapján a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó elektronikus úton az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásában a tényleges járulékalap feltüntetésével tesz eleget bejelentési, illetőleg változás-bejelentési kötelezettségének. Az elektronikus bevallásra és adatszolgáltatásra nem kötelezett adózó (foglalkoztató, egyéni vállalkozó) az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített 06T1031 számú Bejelentőlap benyújtásával teljesítheti a bejelentést, illetve az adatváltozás bejelentését.

A 2006. október 12-éig teljesíthető első bejelentést követően a foglalkoztató az Art. 23. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat - értelemszerűen - alkalmazhatja, azaz az Art. 17/A. §-al összefüggő adókötelezettséget érintő olyan változást - a megváltozott természetes azonosító adatok és a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül elektronikus úton, illetve az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adóhatóságnak tehet bejelentést.

Ha például a foglalkoztató a minimum-járulékalapot el nem érő havi jövedelemre tekintettel él az adóhatósághoz történő bejelentés lehetőségével [Art. 17/A. § (1)], a következő hónapban a változó bérrel foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme meghaladta a minimum-járulékalap összegét, amiről Art. 17/A. § (2) bekezdése alapján a foglalkoztató szintén bejelentést tett az adóhatósághoz, majd ezt követően a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme már nem éri el a minimum-járulékalapot, akkor ezt a körülmény az Art. 23. § (1) és (3) bekezdésében foglalt szabály alapján ismét bejelentheti.

A teljesítménybérben, vagy változó bérelemekkel, pótlékokkal foglalkoztatott azon személy esetén, akinek tényleges járulékalapja a minimum-járulékalapot nem éri el és ezt a foglalkoztató az adóhatósághoz bejelentette, mindaddig nem kell adatváltozás miatt bejelentést tennie, amíg a foglalkoztatott tényleges járulékapjának összege a minimum-járulékalapot el nem éri, illetve meg nem haladja. Ez azt is jelenti, hogy a foglalkoztatott minimum-járulékalapot el nem érő járulékalapjának változásairól, mindaddig nem kell változásjelentést adni, amíg az a minimum-járulékalapot el nem éri.

A Tbj. 5. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti biztosított, az egyéni és társas vállalkozó esetén a járulékalapot képező jövedelem, illetve az adóelőleg-alap összege a bérszámfejtés (bérelszámolás) eredményeként állapítható meg, ebből következően az Art. 23. § (1) bekezdésében meghatározott 15 napos határidőt is a kifizetés napjától kell figyelembe venni, azaz a bejelentést az adóköteles és vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező kifizetéstől számított 15 napon belül lehet megtenni.



Forrás: APEH

  • 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Idén is díjazták a legjobb konferencia és wellness szállodákat

Hat magyarországi konferencia és wellness szálloda, valamint rendezvényhelyszín kapott Aranynap-díjat kiemelkedő színvonalú szolgáltatásaiért 2023.... Teljes cikk

Íme a 150 milliárd forintos foglalkoztatási program 5 legfontosabb eleme

Csütörtöktől elérhető a 30 évesnél idősebb álláskeresőknek szóló, 150 milliárd forintos támogatási rendszer - mondta a Czomba Sándor... Teljes cikk

Vállalkozók figyelem! - a GINOP Pluszban idén 800-850 milliárd forintos a keret

A 2021-2027-es időszakra szóló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) 2500 milliárd forint keretéből az idén... Teljes cikk

Kapcsolódó hírek