Megjelent: 13 éve

Tájékoztató a minimum-járulékalapról, a járulékfizetési kötelezettségről, a bejelentési feltételekről

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) által 2006. szeptember 1-jétől meghatározott új fogalom a minimum-járulékalap.

Eszerint a foglalkoztatónak a Tbj. 5. § (1) bekezdése a) pontja szerint biztosított foglalkoztatottjaira, a társas vállalkozásnak a főállású tagjaira, illetőleg a főfoglalkozású (biztosított) egyéni vállalkozónak havi átlagban legalább 125 ezer forint - részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része - után kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot. A foglalkoztatott, a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó ugyanezen összeg után köteles megfizetni az egyéni járulékot. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes hónapon át, egy naptári napra a 125 ezer forint harmincad részét kell figyelembe venni.

Az eddigiekben ismertetett járulékfizetésre vonatkozó főszabállyal [Tbj. 20. § (2)-(3), 27. § (1), 29. § (1)-(2), 29/A. § (1)] szemben a tényleges jövedelem után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot abban az esetben, ha a járulékalap nem éri el a minimum-járulékalapot, és ezt a foglalkoztató (a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó) az Art. szabályai szerint az állami adóhatósághoz bejelentette.
Amennyiben az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, vagy az átalányadózást választó egyéni vállalkozó átalányadó-alapja nem éri el a minimum-járulékalapot, és azt az állami adóhatósághoz bejelenti, akkor a tényleges vállalkozói kivét, illetve átalányadó-alap, de legalább a minimálbér után köteles megfizetni a társadalombiztosítási járulékokat.

Egyszerűsített vállalkozói adóalany egyéni vállalkozónak a járulékot legalább a minimálbér után kell megfizetnie, ha az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot.

A társas vállalkozás is legalább a minimálbér után köteles megfizetni a járulékot, ha a tagja részére a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem elmarad a minimum-járulékalaptól, s ezt bejelenti az állami adóhatósághoz.

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 237. § (6) bekezdése értelmében az e törvénynek az Art. 17/A. §-át beiktató rendelkezése a kihirdetéssel lép hatályba azzal, hogy első alkalommal a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítottat foglalkoztató, a társas vállalkozás és az egyéni vállalkozó a bejelentést 2006. október 12-éig teheti meg.

Az első bejelentésre nyitva álló határidőt követően foglalkoztatóvá váló kifizető vagy munkáltató, vállalkozói igazolványt (engedélyt) kiváltó egyéni vállalkozó, továbbá biztosítottá váló személy esetén a jelzett körülmény bekövetkezését követő 15 napon belül lehet élni a bejelentéssel. A foglalkoztató szempontjából azonban ebben az esetben sincs szó előzetes bejelentésről, mivel a tényleges járulékalapra vonatkozó adat a kifizetéskor áll rendelkezésre, ezért a határidő is ekkortól számítható.

A Tbj. 20. § (3) bekezdése értelmében, ha a foglalkoztatott járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot és ezt a foglalkoztató nem jelenti be az állami adóhatósághoz, az így előálló járulékkülönbözetet a foglalkoztató viseli. Amennyiben az egyéni vállalkozó tényleges járulékalapja a minimum-járulékalapot nem éri el és ezt az adóhatóságnak nem jelentette be, járulékfizetési kötelezettsége a minimum-járulékalap után áll fenn.

A jogalkotói szándéknak megfelelően az Art. 17/A. §-ában előírtak alapján a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó elektronikus úton az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásában a tényleges járulékalap feltüntetésével tesz eleget bejelentési, illetőleg változás-bejelentési kötelezettségének. Az elektronikus bevallásra és adatszolgáltatásra nem kötelezett adózó (foglalkoztató, egyéni vállalkozó) az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített 06T1031 számú Bejelentőlap benyújtásával teljesítheti a bejelentést, illetve az adatváltozás bejelentését.

A 2006. október 12-éig teljesíthető első bejelentést követően a foglalkoztató az Art. 23. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat - értelemszerűen - alkalmazhatja, azaz az Art. 17/A. §-al összefüggő adókötelezettséget érintő olyan változást - a megváltozott természetes azonosító adatok és a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül elektronikus úton, illetve az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adóhatóságnak tehet bejelentést.

Ha például a foglalkoztató a minimum-járulékalapot el nem érő havi jövedelemre tekintettel él az adóhatósághoz történő bejelentés lehetőségével [Art. 17/A. § (1)], a következő hónapban a változó bérrel foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme meghaladta a minimum-járulékalap összegét, amiről Art. 17/A. § (2) bekezdése alapján a foglalkoztató szintén bejelentést tett az adóhatósághoz, majd ezt követően a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme már nem éri el a minimum-járulékalapot, akkor ezt a körülmény az Art. 23. § (1) és (3) bekezdésében foglalt szabály alapján ismét bejelentheti.

A teljesítménybérben, vagy változó bérelemekkel, pótlékokkal foglalkoztatott azon személy esetén, akinek tényleges járulékalapja a minimum-járulékalapot nem éri el és ezt a foglalkoztató az adóhatósághoz bejelentette, mindaddig nem kell adatváltozás miatt bejelentést tennie, amíg a foglalkoztatott tényleges járulékapjának összege a minimum-járulékalapot el nem éri, illetve meg nem haladja. Ez azt is jelenti, hogy a foglalkoztatott minimum-járulékalapot el nem érő járulékalapjának változásairól, mindaddig nem kell változásjelentést adni, amíg az a minimum-járulékalapot el nem éri.

A Tbj. 5. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti biztosított, az egyéni és társas vállalkozó esetén a járulékalapot képező jövedelem, illetve az adóelőleg-alap összege a bérszámfejtés (bérelszámolás) eredményeként állapítható meg, ebből következően az Art. 23. § (1) bekezdésében meghatározott 15 napos határidőt is a kifizetés napjától kell figyelembe venni, azaz a bejelentést az adóköteles és vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező kifizetéstől számított 15 napon belül lehet megtenni.


Forrás: APEH
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Meghirdették az idei Magyar innovációs nagydíj pályázatot

Azokat a vállalkozásokat keresik, amelyek bemutatható, tényleges innovációs tevékenységet végeznek. Teljes cikk

450 dolgozót bocsát el a Magyar Telekom

A munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésére a jövő év első negyedévében kerülhet sor. Teljes cikk

Sztrájkot helyeztek kilátásba az áruházi dolgozók

Több áruházlánc alkalmazottja is jelezte, hogy készek az egységes munkabeszüntetésre, ha helyzetük nem oldódik meg. Teljes cikk

Kapcsolódó hírek