Tájékoztató a minimum-járulékalapról, a járulékfizetési kötelezettségről, a bejelentési feltételekről
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) által 2006. szeptember 1-jétől meghatározott új fogalom a minimum-járulékalap.
Az eddigiekben ismertetett járulékfizetésre vonatkozó főszabállyal [Tbj. 20. § (2)-(3), 27. § (1), 29. § (1)-(2), 29/A. § (1)] szemben a tényleges jövedelem után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot abban az esetben, ha a járulékalap nem éri el a minimum-járulékalapot, és ezt a foglalkoztató (a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó) az Art. szabályai szerint az állami adóhatósághoz bejelentette.
Amennyiben az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, vagy az átalányadózást választó egyéni vállalkozó átalányadó-alapja nem éri el a minimum-járulékalapot, és azt az állami adóhatósághoz bejelenti, akkor a tényleges vállalkozói kivét, illetve átalányadó-alap, de legalább a minimálbér után köteles megfizetni a társadalombiztosítási járulékokat.
Egyszerűsített vállalkozói adóalany egyéni vállalkozónak a járulékot legalább a minimálbér után kell megfizetnie, ha az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot.
A társas vállalkozás is legalább a minimálbér után köteles megfizetni a járulékot, ha a tagja részére a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem elmarad a minimum-járulékalaptól, s ezt bejelenti az állami adóhatósághoz.
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 237. § (6) bekezdése értelmében az e törvénynek az Art. 17/A. §-át beiktató rendelkezése a kihirdetéssel lép hatályba azzal, hogy első alkalommal a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítottat foglalkoztató, a társas vállalkozás és az egyéni vállalkozó a bejelentést 2006. október 12-éig teheti meg.
Az első bejelentésre nyitva álló határidőt követően foglalkoztatóvá váló kifizető vagy munkáltató, vállalkozói igazolványt (engedélyt) kiváltó egyéni vállalkozó, továbbá biztosítottá váló személy esetén a jelzett körülmény bekövetkezését követő 15 napon belül lehet élni a bejelentéssel. A foglalkoztató szempontjából azonban ebben az esetben sincs szó előzetes bejelentésről, mivel a tényleges járulékalapra vonatkozó adat a kifizetéskor áll rendelkezésre, ezért a határidő is ekkortól számítható.
A Tbj. 20. § (3) bekezdése értelmében, ha a foglalkoztatott járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot és ezt a foglalkoztató nem jelenti be az állami adóhatósághoz, az így előálló járulékkülönbözetet a foglalkoztató viseli. Amennyiben az egyéni vállalkozó tényleges járulékalapja a minimum-járulékalapot nem éri el és ezt az adóhatóságnak nem jelentette be, járulékfizetési kötelezettsége a minimum-járulékalap után áll fenn.
A jogalkotói szándéknak megfelelően az Art. 17/A. §-ában előírtak alapján a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó elektronikus úton az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásában a tényleges járulékalap feltüntetésével tesz eleget bejelentési, illetőleg változás-bejelentési kötelezettségének. Az elektronikus bevallásra és adatszolgáltatásra nem kötelezett adózó (foglalkoztató, egyéni vállalkozó) az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített 06T1031 számú Bejelentőlap benyújtásával teljesítheti a bejelentést, illetve az adatváltozás bejelentését.
A 2006. október 12-éig teljesíthető első bejelentést követően a foglalkoztató az Art. 23. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat - értelemszerűen - alkalmazhatja, azaz az Art. 17/A. §-al összefüggő adókötelezettséget érintő olyan változást - a megváltozott természetes azonosító adatok és a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül elektronikus úton, illetve az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adóhatóságnak tehet bejelentést.
Ha például a foglalkoztató a minimum-járulékalapot el nem érő havi jövedelemre tekintettel él az adóhatósághoz történő bejelentés lehetőségével [Art. 17/A. § (1)], a következő hónapban a változó bérrel foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme meghaladta a minimum-járulékalap összegét, amiről Art. 17/A. § (2) bekezdése alapján a foglalkoztató szintén bejelentést tett az adóhatósághoz, majd ezt követően a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme már nem éri el a minimum-járulékalapot, akkor ezt a körülmény az Art. 23. § (1) és (3) bekezdésében foglalt szabály alapján ismét bejelentheti.
A teljesítménybérben, vagy változó bérelemekkel, pótlékokkal foglalkoztatott azon személy esetén, akinek tényleges járulékalapja a minimum-járulékalapot nem éri el és ezt a foglalkoztató az adóhatósághoz bejelentette, mindaddig nem kell adatváltozás miatt bejelentést tennie, amíg a foglalkoztatott tényleges járulékapjának összege a minimum-járulékalapot el nem éri, illetve meg nem haladja. Ez azt is jelenti, hogy a foglalkoztatott minimum-járulékalapot el nem érő járulékalapjának változásairól, mindaddig nem kell változásjelentést adni, amíg az a minimum-járulékalapot el nem éri.
A Tbj. 5. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti biztosított, az egyéni és társas vállalkozó esetén a járulékalapot képező jövedelem, illetve az adóelőleg-alap összege a bérszámfejtés (bérelszámolás) eredményeként állapítható meg, ebből következően az Art. 23. § (1) bekezdésében meghatározott 15 napos határidőt is a kifizetés napjától kell figyelembe venni, azaz a bejelentést az adóköteles és vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező kifizetéstől számított 15 napon belül lehet megtenni.
Forrás: APEH
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.21Fókuszban a "Hard HR" A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
A Magyar Orvosi Kamara felmérése szerint egyre több magyar orvos vállal munkát külföldön, és a kivándorlás mögött már nemcsak anyagi okok... Teljes cikk
A Magyar Orvosi Kamara szerint a kialakult káosz a túlterheltség, a vitatott munkafeltételek és a rendszerszintű hiányosságok következménye. Teljes cikk
Egy friss kutatás szerint a vezetők többsége a továbbképzést és az átképzést tartja prioritásnak a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Teljes cikk

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?