Tanulhatunk a csehektől? Így lehetne hatékonyabb a vendégmunkás-rendszer

Csehországban zajlik Európa egyik legsikeresebb munkaerő-piaci integrációja: az ukrán menekültek nemcsak dolgoznak, hanem több adót és járulékot fizetnek be, mint amennyibe az ellátásuk kerül. Magyarországon ezzel szemben a vendégmunkások aránya jóval alacsonyabb: mindössze a foglalkoztatottak 2–2,5%-át teszik ki, és közülük is egyre kevesebb az ukrán, részben a háború miatt. A Humán Centrum ügyvezetője, De Cordt-Bor Katalin szerint az ukránok hosszabb távra terveznek, míg például a Fülöp-szigetekiek gyakran csak átmenetileg maradnak. A cseh példa azt mutatja, hogy megfelelő feltételek mellett hatékonyabban is működhetne a vendégmunkás-rendszer Magyarországon.

Magyarországon több akadály is nehezíti a vendégmunkások hatékony integrációját. Problémát jelent a nyelvtudás hiánya, főként a gyártó és termelő szektorban, ahol kevés a tolmácsolásra képes kolléga. A kisebb cégeknek kevesebb kapacitása van a külföldi munkavállalók adminisztrálására és elszállásolására, ráadásul a jelenlegi 2+1 éves foglalkoztatási korlát sem kedvez a hosszú távú megtartásnak. Nincs kialakított rendszer a külföldön szerzett szakképesítések gyors elismerésére, és a munkásszállások építéséhez szükséges kapacitások is hiányoznak – még a nagyvállalatoknál is. De Cordt-Bor Katalin szerint kulcsfontosságú lenne az önkormányzatok aktívabb bevonása. Emellett a családegyesítés lehetősége és a hatékonyabb munkaügyi ellenőrzés is segíthetné a rendszer hosszú távú fenntarthatóságát.

Magyarországon különösen a termelő- és gyártószektor küzd súlyos munkaerőhiánnyal, amit fokoz a munkaképes korú népesség csökkenése és a kivándorlás. A Pénzcentrum beszámolója szerint a külföldi munkavállalók – főként az ipar, építőipar és HORECA szektorban – betanított és szakmunkás pozíciókat töltenek be, gyakran munkaerő-kölcsönzésen keresztül. A Fülöp-szigeteken tartott állásbörzén például óriási volt az érdeklődés, 700–1000 eurós fizetésekkel csábították a munkavállalókat. A munkaerő-kínálat szűkössége miatt a cégeknek gyakran a külföldi dolgozók bevonása az egyetlen lehetőség a termelés fenntartására.

Ugyanakkor szigorodtak a szabályozások, a kiadható tartózkodási engedélyek száma is drasztikusan csökkent – 2024-ben 65 ezerről 2025-re 35 ezerre. A cél továbbra is az, hogy a külföldi munkaerő csak ott jelenjen meg, ahol a hazai toborzás többszöri próbálkozás után sem hozott eredményt.

2025-ben több vendégmunkásra lehet igény Magyarországon: így látja a Fülöp-szigeteki közvetítő

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: freepik