"Több a jó elem az oktatásban, mint amit a PDSZ bírálni kényszerül"

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatójára reagálva rámutatott: a nemzeti alaptanterv módosításakor lehet majd eldönteni, komoly szakmai viták után, hogy a tananyag csökkentésére, a tudástartalom növelésére, illetve a tananyag átstrukturálására van-e szükség. Azt is mondta, a tervek szerint a következő tanévben kidolgozzák és elindulhat a pedagógus életpályamodell. Várhatóan csökken majd a tananyag mennyisége is. Ezzel párhuzamosan differenciálnák az iskolák profilját. A humán-, illetve a reálprofilt erősíteni kívánják, és lehetővé teszik ismét tagozatok működését, ami bizonyos specializációt jelent.

A PDSZ álláspontja, hogy a jelenlegi egyensúlytalan állapot, amely a kompetenciákat helyezi előtérbe a tudásanyag rovására, mindenképpen megváltoztatandó. "Jó, ha az ember több nyelven tud beszélni, de az rossz, ha ezeken a nyelveken nem tud mit mondani".

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete támogatja a pedagógus életpályamodell kialakítását, ennek azonban szakmai egyetértés a feltétele. Azt szeretnék, ha az ellenőrzés és értékelés a szakmai és bérelőmenetellel párhuzamosan jelenne meg.

A humán illetve reáltagozatok felélesztése támogatható, de az megfontolandó, hogy egy egész iskolát nevezzenek reál vagy humán iskolának. Véleményük az, hogy erre a magyar iskolahálózat jelen pillanatban nem alkalmas.

Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke csütörtökön az MTI-nek azt is emondta, ebben a ciklusban legalább 25 százalékos béremelést várnak. "Minden fillér számít és minél hamarabb" - fogalmazott. A PDSZ a közoktatásból az elmúlt években kivont több mint százmilliárd forint pótlását reméli a kormánytól. Kerpen Gábor úgy véli, ha ez az összeg ebben a ciklusban visszakerül a közoktatásba, lehetővé válik a gyermek- és pedagógusközpontú oktatás "visszaépítése", valamint a lakóhelyhez közeli, korábban bezárt iskolák újranyitása is.

Az elnök szerint a korábbi forráskivonás következtében országosan több száz oktatási intézményt kellett bezárni, vagy összevonni. Kistelepülések arra kényszerültek, hogy kistérségi társulások létrehozásával feladják intézményeik önállóságát.
"Határozott álláspontunk, hogy ez egy rossz irány, mert alkalmas a kistelepülések felszámolódására, az értelmiség elvándorlására, a szülők és az iskola kapcsolatának lazulására" - hangsúlyozta.

Véleménye szerint ez a folyamat ellentmond annak az európai uniós alapelvnek, miszerint a döntéseknek a lakóhelyhez legközelebb kell megszületniük.
"Az elmúlt években inkább a diákok utaztatásra fordítottak több pénzt, nem az intézmények megtartására. Az oktatásban a költséghatékony szempontokat szem előtt tartó gondolkodásmódban nem a gyermekek számítanak leginkább, hanem a forint. Minden társadalom, kormányzat eldöntheti azonban, mi a fontos a számára. Az a fontos, hogy polgárai jól képzett, a munkaerőpiacon megfelelni tudó, együttműködő, vagy alulképzett emberek legyenek, akiknek kimutathatóan alacsonyabb az átlagéletkoruk, rossz az egészségügyi mutatójuk. Egészségügyi intézményekre, börtönökre kell-e többet költeni, vagy a jelenre, a jövőre, azaz az oktatásra - mondta.

Kerpen Gábor az új kormánynak és parlamentnek az eddigi, oktatással kapcsolatos intézkedéseit, döntéseit értékelve úgy fogalmazott: "jelenleg több a jó elem az oktatásban, mint amit a PDSZ bírálni kényszerül".

"Az mindenképpen jó üzenete a jelenlegi kormányzatnak, hogy megszűnt az a kommunikáció, amely a pedagógusok nyakába varrta volna az összes társadalmi probléma megoldását, azon belül a munkanélküliséget és egyebek mellett a szegregációt is" - jegyezte meg.

A PDSZ elnöke úgy vélte: mára a pedagógus- és szakmaközpontú gondolkodásmód került előtérbe, melyet a szervezet messzemenőkig támogat.