Túl sok a minimálbér az államnak?
Alaposan rácáfol a Pintér Sándor által benyújtott törvényjavaslat a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által ígértekre, ráadásul megteremti annak a lehetőségét, hogy a közfoglalkoztatottakat még a minimálbérnél is kevesebbért dolgoztassák.
Nem lehet a minimálbérnél magasabb a munkanélküli segély -– derül ki a Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott törvényjavaslatból. Kevesebb viszont lehet: a járulékalap 60 százaléka a segély fizetésének első időszakában (legfeljebb 91 nap). A segélyfizetés maximális időtartama 180 nap lehet, ha elég sokat dolgoztak munkanélkülivé válásuk előtt (10 járulékfizető nap ér 1 segélyes napot -– most öt az egyhez az arány).
Matolcsy György korábban azt mondta, a munkanélküli segély maximális időtartama 3 hónap lesz, a munkanélkülivé vált a korábbi fizetésének az első hónapban 90, a második hónapban 80, a harmadik hónapban 70 százalékát kapja majd. Az elképzelés részleteiről annak elhangzása után többször érdeklődtünk a minisztériumnál, választ azóta sem kaptunk.
A részleteket -– ha voltak is -– többszörösen felülírta a belügyminiszter által benyújtott javaslat. A Nemzetgazdasági Minisztérium kedden közleményt adott ki "Nem puhult fel a Széll Kálmán Terv" címmel, s fölhívják a figyelmet, hogy a javaslat "teljesíti azt az elvárást is, hogy az álláskeresési járadék időtartama átlagosan 3 hónap alá csökkenjen".
Józan ésszel ugyan aligha gondolhatta bárki is, hogy Pintér drákói javaslata felpuhítaná az Orbán-csomagot, a minisztériumnak inkább arra kellene választ adnia, hogy mi lett "a fizetés 90-80-70 százalékát kapja a munkanélküli" elképzelésükből. Erre azonban hiába kerestük a választ a kommünikében.
A Pintér-javaslat -– amelyet korábbi cikkünkben általánosságban bemutattunk -– megdöbbentő része, hogy a kormány, hogy a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér mértékét rendeletben állapítja majd meg.
Ez valószínűleg a minimálbérnél, illetve a garantált bérminimumnál alacsonyabb lesz. Bár ez a törvényjavaslatban nincs konkrétan leírva, mégis nyilvánvaló. Magasabbat nem lenne értelme fizetni, hiszen akkor az állam a vállalkozások elől szívná el a munkaerőt, ami nem lehet cél. Ugyanannyit nincs értelme fizetni, mert akkor fölösleges volt új jogi kategóriát létrehozni.
A kérdés tehát csak az lehet, hogy mennyivel lesz alacsonyabb a közfoglalkoztatási bér a minimálbérnél. A javaslat egyik eleme szerint a közfoglalkoztatási garantált bér el kell, hogy érje a közfoglalkoztatott számára a közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított álláskeresési járadék [ez legfeljebb minimálbér lehet], illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét [ez megfelel a jelenlegi bérpótló juttatásnak, ami 28500 forint]". Elképzelhető, hogy jelentős lesz a különbség.
Matolcsy György korábban azt mondta, a munkanélküli segély maximális időtartama 3 hónap lesz, a munkanélkülivé vált a korábbi fizetésének az első hónapban 90, a második hónapban 80, a harmadik hónapban 70 százalékát kapja majd. Az elképzelés részleteiről annak elhangzása után többször érdeklődtünk a minisztériumnál, választ azóta sem kaptunk.
A részleteket -– ha voltak is -– többszörösen felülírta a belügyminiszter által benyújtott javaslat. A Nemzetgazdasági Minisztérium kedden közleményt adott ki "Nem puhult fel a Széll Kálmán Terv" címmel, s fölhívják a figyelmet, hogy a javaslat "teljesíti azt az elvárást is, hogy az álláskeresési járadék időtartama átlagosan 3 hónap alá csökkenjen".
Józan ésszel ugyan aligha gondolhatta bárki is, hogy Pintér drákói javaslata felpuhítaná az Orbán-csomagot, a minisztériumnak inkább arra kellene választ adnia, hogy mi lett "a fizetés 90-80-70 százalékát kapja a munkanélküli" elképzelésükből. Erre azonban hiába kerestük a választ a kommünikében.
A Pintér-javaslat -– amelyet korábbi cikkünkben általánosságban bemutattunk -– megdöbbentő része, hogy a kormány, hogy a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér mértékét rendeletben állapítja majd meg.
Ez valószínűleg a minimálbérnél, illetve a garantált bérminimumnál alacsonyabb lesz. Bár ez a törvényjavaslatban nincs konkrétan leírva, mégis nyilvánvaló. Magasabbat nem lenne értelme fizetni, hiszen akkor az állam a vállalkozások elől szívná el a munkaerőt, ami nem lehet cél. Ugyanannyit nincs értelme fizetni, mert akkor fölösleges volt új jogi kategóriát létrehozni.
A kérdés tehát csak az lehet, hogy mennyivel lesz alacsonyabb a közfoglalkoztatási bér a minimálbérnél. A javaslat egyik eleme szerint a közfoglalkoztatási garantált bér el kell, hogy érje a közfoglalkoztatott számára a közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított álláskeresési járadék [ez legfeljebb minimálbér lehet], illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét [ez megfelel a jelenlegi bérpótló juttatásnak, ami 28500 forint]". Elképzelhető, hogy jelentős lesz a különbség.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Így dolgozunk - ezeket a dokumentumfilmeket nézd meg a munka világáról