Túl sokat keresnek a cégvezetők - a britek tennének ellene
Több pontból álló intézkedési programot ismertet a jövő héten a brit kormány az alkalmazotti átlagbéreket kirívó mértékben meghaladó vállalatvezetői fizetések ellen. Van olyan cég, ahol a vezérigazgató az alkalmazottak fizetésének 2500-szorosát keresi, bár az átlag a 123-as szorzó.
Az összeállított intézkedéscsomag kötelezné a brit vállalatokat arra, hogy közzétegyék a cégvezetők és az alkalmazottak javadalmazása közötti különbséget.
A kormány kötelezővé kívánja tenni azt is, hogy az igazgatók fizetését megállapító vállalati testületekben az alkalmazotti gárda képviselői is kapjanak helyet, a részvényesek pedig akár vétót is emelhetnének az adott vállalat vezetőinek megítélt javadalmazás ellen.
Theresa May brit miniszterelnök nemrégiben maga is "irracionálisnak és egészségtelennek" minősítette az alkalmazotti és a vállalatvezetői fizetések közötti egyre növekvő különbséget, és a kiugróan magas igazgatói jövedelmek korlátozását helyezte kilátásba, bár ennek módjáról a brit kormány hivatalosan eddig nem közölt részleteket.
A nagyvállalatokon belüli rendkívüli bérkülönbségeket a legnagyobb brit szakszervezeti szövetség (TUC) is kiemelte ősszel rendezett idei éves kongresszusán.
A konferenciára összeállított jelentésében a TUC kimutatta, hogy a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexét alkotó legnagyobb tőkeértékű vállalatok vezetői tavaly átlagosan 3,4 millió fontot (1,3 milliárd forintot) kerestek, 123-szor többet a brit alkalmazotti átlagbérnél, de például Sir Martin Sorrell, a világ legnagyobb reklámcége, a WPP vezérigazgatója 70 millió fontot vihetett haza; ez az alkalmazotti átlagjövedelem 2500-szorosa.
A FTSE-100-as vállalatok vezetőinek teljes javadalmazása átlagosan 47 százalékkal, az alkalmazotti átlagbér viszont csak 7 százalékkal nőtt 2010 és 2015 között a TUC adatai szerint.
A kormány kötelezővé kívánja tenni azt is, hogy az igazgatók fizetését megállapító vállalati testületekben az alkalmazotti gárda képviselői is kapjanak helyet, a részvényesek pedig akár vétót is emelhetnének az adott vállalat vezetőinek megítélt javadalmazás ellen.
Theresa May brit miniszterelnök nemrégiben maga is "irracionálisnak és egészségtelennek" minősítette az alkalmazotti és a vállalatvezetői fizetések közötti egyre növekvő különbséget, és a kiugróan magas igazgatói jövedelmek korlátozását helyezte kilátásba, bár ennek módjáról a brit kormány hivatalosan eddig nem közölt részleteket.
A nagyvállalatokon belüli rendkívüli bérkülönbségeket a legnagyobb brit szakszervezeti szövetség (TUC) is kiemelte ősszel rendezett idei éves kongresszusán.
A konferenciára összeállított jelentésében a TUC kimutatta, hogy a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexét alkotó legnagyobb tőkeértékű vállalatok vezetői tavaly átlagosan 3,4 millió fontot (1,3 milliárd forintot) kerestek, 123-szor többet a brit alkalmazotti átlagbérnél, de például Sir Martin Sorrell, a világ legnagyobb reklámcége, a WPP vezérigazgatója 70 millió fontot vihetett haza; ez az alkalmazotti átlagjövedelem 2500-szorosa.
A FTSE-100-as vállalatok vezetőinek teljes javadalmazása átlagosan 47 százalékkal, az alkalmazotti átlagbér viszont csak 7 százalékkal nőtt 2010 és 2015 között a TUC adatai szerint.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Hogyan változtak az elvárások a HR-rel szemben? - aki válaszol: Berzsenyi Márta
Kiváló dolgozók