Új Közmunkaalap jön létre júliusban - csak a statisztikának szól?

Megváltozik a Munkaerő-piaci Alap szerkezete, irányító testülete is annak érdekében, hogy ésszerűbben és takarékosabban működjön, és válaszoljon a munkahelyteremtés kihívásaira - ismertette a miniszter.

Matolcsy György elmondta: hosszú távon a foglalkoztatás bővülése teremti meg a fenntartható egyensúlyt Magyarországon, így a kormánynak továbbra is célja, hogy 2014 végéig 300.000 új munkahely jöjjön létre.

A miniszter szólt arról is, hogy a kormány tervei szerint a jövőben országos érdekegyeztető fórumként működő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot 2012-ben "üzemelik be", s tagjai a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteken túl a gazdasági kamarák, a civil társadalom és a tudományos élet, valamint a történelmi egyházak képviselői lesznek.

A második, vagyis ágazati érdekegyeztető szinten egy kétoldalú, a munkáltatók és munkaadók közötti egyeztető rendszer működik majd, itt az állam mint munkáltató vehet majd részt - mondta a tárcavezető.

Matolcsy György kiemelte: Magyarország jó úton halad afelé, hogy a jelenlegi kormányzati ciklus végére teljesüljön a 300.000 új munkahelyre vonatkozó vállalás, ehhez azonban új gazdaságpolitika, új közmunkaprogramok, és új érdekegyeztetés szükséges.

A miniszter elmondta: az év első négy hónapjában jelentősen nőtt a foglalkoztatottság 2010 azonos időszakához képest, ami négy okra vezethető vissza. Egyrészt az ipari export bővülésének, másrészt a kormány gazdaságpolitikája belföldi piacbővítő hatásának köszönhető, de fontos szerepet játszott a kis- és közepes vállalkozói szektor helyzetének javulása, valamint a közmunkaprogramok is.

Tavaly a Munkaerő-piaci Alapból (MAP) 128 milliárd forintot költöttek közmunkaprogramra, amelyekben körülbelül 100.000 embert foglalkoztattak napi 8 órában - emlékeztetett Matolcsy György. Jelezte: az idén az a cél, hogy a rendelkezésre álló 64 milliárd forintból 4 órás, de összesen 250.000 munkavállalóra kiterjedő közmunkaprogram szerveződjön. Jelezte, hogy júliustól újabb, kísérleti közmunkaprogramok indulnak.

Bertha Szilvia (Jobbik) hozzászólásában kifogásolta, hogy a kormány "drága és manipulatív" kérdőívek kiküldésével "helyettesítette" a társadalmi párbeszédet, elmaradtak a szakmai viták. Matolcsy György erre úgy reagált, hogy szükség van minden egyeztetési csatornára, így a nemzeti konzultációra is, de emellett ott van az ágazati egyeztetés, a jövőbeli Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, valamint maga az Országgyűlés.

Kiss Péter (MSZP) szerint nyugat-európai példák is mutatják, hogy a munka világával kapcsolatos érdekegyeztetést nem helyettesíti a gazdaság és szociális tanácsok rendszere. Az álláskeresési járadék jogosultsági idejének kilencről három hónapra történő csökkentéséről a képviselő elmondta: azt csak akkor tartja elképzelhetőnek, ha az ellátásból kiesetteket más ellátással támogatják, ugyanis a munkanélküliség átlagos ideje 18 hónap.

Gúr Nándor (MSZP), a bizottság elnöke szerint a közfoglalkoztatásban a "fél pénzen dupla foglalkoztatást" elvnek nincs értelme, mivel a 4 órás közmunkával megkeresett bér összege nagyon közel áll a bérpótló juttatás nagyságához. A közfoglalkoztatás így inkább "a statisztikának szól, nem az embereknek" - jegyezte meg.

A nemzetgazdasági miniszter a szocialista képviselők felvetéseire kifejtette: azokat, akik három hónap után nem találnak munkát, a négy órás közfoglalkoztatásba vonják be, amely oktatással is kiegészül. Matolcsy György szerint ez nem zárja ki, sőt elősegíti, hogy az emberek az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedjenek el. Az ülésen részt vettek az OÉT munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői is.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke hangsúlyozta: az OÉT 1988 óta működik a munka világának fő egyeztető fórumaként, és a társadalmi béke letéteményeseként. Bár az előző Orbán-kormány alatt is voltak az érdekegyeztetést érintő átalakítások, 1998 és 2002 között mégis működött az Országos Munkaügyi Tanács, ahol meg tudták vitatni a Munka törvénykönyvével (MT) kapcsolatos változásokat - mondta az elnök. Egyben megkérdezte a minisztert, hogy azt MT-t érintő, készülő változtatásokról kivel, mikor és hogyan fognak tárgyalni.

Hangsúlyozta, hogy tárgyalásokra van szükség a munka világát érintő kérdésekről, mert e nélkül akár társadalmi szintű konfliktusok is kialakulhatnak. Párbeszéd nélkül nem tud kialakulni a társadalmi igazságosság, így pedig sérül a demokrácia - mondta.

Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az adójóváírás fokozatos kivezetése évente munkavállalónként több százezer forintos tehet jelent a munkáltatóknak. A kivezetés ráadásul ágazatspecifikus, és épp azokat a szektorokat - például könnyűipar, mezőgazdaság - terheli, amelyek egyébként fel tudnák szívni a - jellemzően szakképzettséggel nem rendelkező - állástalanokat.

Matolcsy György elmondta: az adójóváírás kivezetéséről ősszel születik majd döntés.