Újabb EU-s munkaerőpiacok nyílhatnak meg
Több régi EU-tagállam készül megnyitni munkaerőpiacát az új kelet-európai tagországok előtt, de a két legnagyobb uniós gazdaság, Németország és Franciaország egyelőre nem tervezi a korlátozások feloldását.
A Financial Times szerint Finnország az első a régi tagok közül, amely bejelenti az uniós bizottságnak, hogy májusban felemelheti a sorompót az új tagállamokból érkező munkavállalók előtt. A finn példát több más ország is követheti, köztük Spanyolország, áll a cikkben.
Tarja Filatov finn munkaügyi miniszter elmondta: Helsinki a döntés előtt még tárgyal a szakszervezetekkel és a munkavállalói csoportokkal. "Remélem, azt javasolhatjuk majd (a finn parlamentnek), hogy nincs szükség az átmeneti korlátozások fenntartására" - mondta a finn kormányilletékes.
Munkavállalással kapcsolatos EU dokumentumok:
- A Bizottság 2002. december 23-ai határozata: munkaerő- közvetítés és állás- pályázatok vonatko- zásában
- A Bizottság 1993. októ- ber 22-i határozata: EURES hálózatról
- A Tanács 1968. október 15-i rendelete: közös- ségen belüli szabad mozgásról
Finnország - a hazai munkanélküliség csökkenése mellett - a három, munkaerőpiacát kezdettől megnyitó régi tagállam "sikeres tapasztalatai" láttán fontolgatja a korlátozás feloldását, valamint abból a célból is, hogy könnyebben ellenőrizhetők legyenek a bevándorlóknak nyújtott fizetések és feltételek.
Nagy-Britanniában, amely a bővítés pillanatától megnyitotta munkaerőpiacát a kelet-európai tagországok előtt, a novemberi kormányadatok szerint az EU-ba újonnan belépett keleti országokból 290 ezren jelentkeztek munkára. E munkavállalók, zömmel lengyelek, olyan - főleg idegenforgalmi és építőipari - állásokat töltenek be, amelyekre nehéz munkaerőt találni, írta a brit lap.
Írország 85 ezer, Svédország 22 ezer új munkavállalót vett fel a kelet-európai tagországokból brüsszeli adatok szerint. Ugyanakkor nem valószínű, hogy Franciaország és Németország, amelyekben lényegesen magasabb a munkanélküliség, mint Nagy-Britanniában, jövőre változtatna álláspontján.
A kelet-európai munkavállalókkal szemben alkalmazott korlátozások megkeserítették az új tagállamok tavalyi csatlakozási ünnepségeit, és a "démonnak beállított lengyel vízvezeték-szerelő" az állásokat és béreket fenyegető nyitott munkaerőpiac veszélyeinek jelképévé vált.
MTI/Menedzsment Fórum
Tarja Filatov finn munkaügyi miniszter elmondta: Helsinki a döntés előtt még tárgyal a szakszervezetekkel és a munkavállalói csoportokkal. "Remélem, azt javasolhatjuk majd (a finn parlamentnek), hogy nincs szükség az átmeneti korlátozások fenntartására" - mondta a finn kormányilletékes.
Munkavállalással kapcsolatos EU dokumentumok:
- A Bizottság 2002. december 23-ai határozata: munkaerő- közvetítés és állás- pályázatok vonatko- zásában
- A Bizottság 1993. októ- ber 22-i határozata: EURES hálózatról
- A Tanács 1968. október 15-i rendelete: közös- ségen belüli szabad mozgásról
Finnország - a hazai munkanélküliség csökkenése mellett - a három, munkaerőpiacát kezdettől megnyitó régi tagállam "sikeres tapasztalatai" láttán fontolgatja a korlátozás feloldását, valamint abból a célból is, hogy könnyebben ellenőrizhetők legyenek a bevándorlóknak nyújtott fizetések és feltételek.
Nagy-Britanniában, amely a bővítés pillanatától megnyitotta munkaerőpiacát a kelet-európai tagországok előtt, a novemberi kormányadatok szerint az EU-ba újonnan belépett keleti országokból 290 ezren jelentkeztek munkára. E munkavállalók, zömmel lengyelek, olyan - főleg idegenforgalmi és építőipari - állásokat töltenek be, amelyekre nehéz munkaerőt találni, írta a brit lap.
Írország 85 ezer, Svédország 22 ezer új munkavállalót vett fel a kelet-európai tagországokból brüsszeli adatok szerint. Ugyanakkor nem valószínű, hogy Franciaország és Németország, amelyekben lényegesen magasabb a munkanélküliség, mint Nagy-Britanniában, jövőre változtatna álláspontján.
A kelet-európai munkavállalókkal szemben alkalmazott korlátozások megkeserítették az új tagállamok tavalyi csatlakozási ünnepségeit, és a "démonnak beállított lengyel vízvezeték-szerelő" az állásokat és béreket fenyegető nyitott munkaerőpiac veszélyeinek jelképévé vált.
MTI/Menedzsment Fórum
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Kötelező képzést ír elő képviselői számára a munkahelyi zaklatások megelőzésére az EP
Az új szabályok 2024. július 16-tól lesznek kötelezőek. Teljes cikk
Utcára vonultak a pedagógusok Brüsszelben
A megmozduláson több mint ötezren vettek részt. Teljes cikk
A brit dolgozók 78 százaléka a munkahelyi stressz miatt mondana fel
A brit gazdaság csak tavaly 17,1 millió nap betegszabadságot veszített a munkahelyi stressz és szorongás miatt. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek